Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 7. szám - Volly István: Bartókné Pásztory Ditta
Az Egyesült Államok is készül a háborúra. A hangversenyélet beszűkül a földgolyó 'másik felén is. Pétert behívják katonának a Távol-Keletre. Bartók 61. évében lép. Levelet ír kiadójának, hogy beteg és nincs pénze. Kéri az egyik kölcsön-zon- gora visszaszállítását. A ikétzongorás próbákról tehát le kell mondaniok. Nyáron a legyöngült Ditta ismét fizetővendég Rivertonban, Bartókot pedig meghívja „új barátja”, Bátor Viktor a Nonquitt-i nyaralójába. Innen panaszolja Dittának augusztus 8-án: „Egyelőre bágyadt vagyok. Dolgozgatok, eddig nem nagyon sokat.” Pár nap múlva lelkendezve írja: „Itt láttam először kolibrit!” A Dittával egyidős Serly Tiborral ezidőtől már tegeződik. Valahogy így kezdte: — „Ha király lennék, te lennél az udvari zenészem!” 1943. január 5-én általános kiadási szerződést köt a Boosey and Hawkes angol—amerikai kiadóval. Az európai kiadók átalakulnak, megszűnnek. Egyetemi állást kínálnak Bartóknak, de már nem fogadhatja el. 1943. január 21-én New Yorkban utoljára játsszák Dittával a Szonátát, mégpedig a két zongorára és zenekarra átírt változatát, Reiner Frigyes vezényletével. Bartók soha többé nem játszhatja ezt a Ditta-ihlette remekművét ifjú feleségével, áhogy Rácz Aladár emlegette: „Isten iaz angyallal.” Az egyetemen még tart felolvasásokat. Ditta aggódva hallja, hogy az orvosok nem találják láza és vállfájdalmai okát. A délszláv hősi énekek kiadására kapott előlegekből élnek. Magyarország pusztulásáról bizonytalan hírek érkeznek. Bátor Viktor rábeszéli, hogy — a magyarországi végrendelet helyett — új megállapodást írjon alá 1943. március 28-án, mely szerint dr. Bátor Viktor két végrehajtóval teljhatalmú megbízást kap Bartók összes művei kezelésére, jogdíja hovaifordítására. Ez az amerikai ún. „truste” végrendelet, melyet húsz év múlva Péter megtámadott hosszadalmas, 'költséges perrel. ŰJ ZENEMÜVEK: A CONCERTO, SZÓLÓSZONÁTA 1943 májusában Koussevitzkij bostoni karnagy Concerto-t rendel a kórházban fekvő Bartóktól és csekket nyújt át. Bartók lázasan dolgozik. Súlyosbodó betegsége miatt a szerzői egyesület, az ASCAP három hónapra beutalja a déli fekvésű Saranac Daöke-be. Bronx-i lakásukat felmondják és a bútorokat elraktározzák. A tónál Israel Rappaport orvos kezeli, a költségeket később levonják jogdíjaiból. A Concerto 4 tétele már kész, az 5.-et írja. Október 12-től New Yorkban a Woodrow Hotelban dolgozik tovább. Először hallja — mindjárt bárom előadáson! — a Carnegie Hallban Hegedűversenyét Tossy Spivákovszky zerekíséretes előadásában. [Ekkor idézi fel Bartók egyik ifjúkori hegedűversenyét, melyet Geyer Stefinek írt. A kislány a zeneakadémián eltette a szerelmes ifjú ajándékát, aztán férjhez ment Svájciba. Csak mindkettőjük halála után „találták meg” a kéziratot és mutatták be Báselben 1958- ban. Spivakovszikyval — Ditta meglepetésére — az 1970-es évékben Budán, a Gel- lért Szálló teraszán találkoztunk. Serlyvel hangos örömmel ölelkezett össze a két igazi Bartók-barát... A Hegedűversenyt Yehudi Menuhin is műsorra tűzte Min- neapoldsban, New Yorkban pedig az I. hegedű—zongora szonátát. „Akkor találkoztam vele először, valóban nagy művész” — írta Bartók. December 16-án hosszabb egészségügyi kezelésre ismét délre, Ashevillbe utazik. Láttát levélben nyugtatja, hogy „Dr. Kokas elvégezte a szokásos vizsgálatokat, semmi különösét nem mondott.” Feleségét figyelmezteti, hogy a bankból ne vegyen ki pénzt, csak akkor, ha már kezdi „ledolgozni”. Oláh népdalszQvegeket rendez, mintegy 300 oldalon. 1944-re várható jövedelmét 1002 dollárra becsüli. 1944 januárjában egészségügyi sétákat tesz a hegyekben. A Concerto zongorakivonatát javítja és így ír Dittának: — „Visszaidézem a saranci szeptembert és augusztust, amikor ágyban fekve lázasan írtam a vázlatokat, de .minden kompozícióval így van ez: hozzákapcsolódik annak az időnek emléke, amikor íródott.” Áprilisban ugyancsak Ashvillből írja azt a levelet 'és kottát, 'melyet Ditta nemegyszer szinte könnyes visszaemlékezéssel idézett: — „Ez nem az én kompozícióim, hanem egy énekesmadáré. Éppen most fütyülgette jó egypárszor. Micsoda maldárkonicert van 622
