Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 7. szám - Volly István: Bartókné Pásztory Ditta
VOLLY ISTVÁN Bartókné Pásztory Ditta „TALÁLKOZNIUK KELLETT!” A Bartók család eredetét Denis Dille kutatta fel. A falusi magyar nép mélyéből tűnik föl a parasztsartoól, tanító-jegyző-féle emelkedik ki közülük a felvidéki Bor- sodszlrákon az 1800-as évek táján. Egyikük Dél-iMagyairországra vándorolt. Toron- tál megyében (ma Jugoszlávia) Újváron született Bartók János, Nagyszen tmlklós (ma Románia) kisváros gazdasági iskolájának lesz „vezénylő tanára”, igazgatója, ő a nagyapa. Fia, id. Bartók Béla Magyaróvárott gazdasági szakiskolát végez 1874— 76-ban, apja iható la után, 1877-től ő az igazgató, s folyóiratot is szerkeszt. 1880-ban házasságot köt Volt Paula csonvási tanítónővel, akii iTuirócszenitmártoniból (ma Csehszlovákia) zongorát hoz az igazgatói lakásba. A fiérj jól csellózik, kamarazenekart szervez a magyar, német, román és szenb nyelvű Nagys zen tmiiklóson, Rossini Se- miraimiis nyitányát is előadják. 1881. április 25-én születik fiúk, Bartók Béla, 1885- hen leányuk, Erzsébet Elza. 1888-han elhunyt az apa, mindössze 33 évet élt. A fiatal özvegy tanítónő két gyermekkel, zongorával Nagyszőlősre (ma Szovjetunió), majd Pozsonyba vándorol. Bétócskáját 5. születésnapjától naponta zongoráihoz ülteti, odaköti egész életére. A Pásztory-icsalád ugyancsak a Felvidéken bukkan fel az 1800-as évek végén. Felsővisó (ma Románia) igazgató-tanítója Pásztory Gábor, ő a nagyapa. Fia — Gyula — Szarvason tanár, majd Rimaszombat (ima Csehszlovákia) gimnáziumában matematikát—fizikát tanít Miként kortársa, Kacs óh Pongrác kitűnő zenész, iskolai zenekart vezényeli. Feleségül veszi a ilugosi (ma Románia) Petrovics Kornéliát és megtanítja zongorázni tanári szinten. 1903. október 31-én születik Pásztory Edith, aki 18 éves karáig „Ditia”, majd ahogy Bartók nevezi, Ditta névvel vonul be a lexikonokba. Édesapja összhangzattant ír serdülő lányának, ezt később Bartók is elismeréssel forgatta. Az apa 1914—18-ban katona, hadifogságból betegen tér haza és 1923-ban meghal. A három gyermek nevelése — Edith, Jenő és Gyula — a fiatal özvegyre szakad. A zongoratanításból élnék. Bartók Béla is, Pásztory Ditta is zened tehetséget örökölt az apjától. De a gyémánttá csiszolást az anyák kezdik fiatalon, özvegyi sorban, szegényen, szorgalommal és szerencsés kézzel. dMndkettiőjük zongoratanítására jellemző, hogy megköveteli a mindennapi gyakorlást, az ujjak hajlékonyságát. De nem erőszakolja a „leg- jobb”-nak vélt módszert és kéztartást, mély esetileg egy életire elrontja a tanítványt. Az önképzésre is építenék. Voit Paula tízéves Bélája már teljes órákat gyakorol. — „Még öt perc van hátra!” — szól az intelem. Húsz évvel később Petrovics Kornéliái nyolc-tíz éves Ditiáját reggel hatkor ugyancsak a zongorához ülteti, gyakoroltatja az iskolába indulásig. Miként özvegy Bartók Bélámé a fiát, ő éppúgy elkötelezi leányát a zongorához. „Szinte végzetszerű, hogy nekik találkozniuk kellett” — mondja az umokaöcs, Bartók János nyelv- és zenetörténész. A századfordulói Magyarországon a Kárpátoktól az Adriáig sokféle nemzetiség élt együtt: német, cseh, szlovák, rutén, román, szerfo, horváti. Kossuth Lajos gyönyörű terve volt e sokféle nemzetiség dumatáji államszövetsége. Bartók első műve a Kossuth szimfónia 1904-ben ugyanezt az eszmét tükrözi. A népdlallgyűjtő Bartók a világ legérdekesebb népzeneterületét találta itt. A magyar parasztság sokféle 807
