Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 7. szám - Otar Csiladze: Zenél a gyermek, Az ősz első napja, Minden fájdalom...", Megéneklem...", A hó (versek, Weöres Sándor fordításai)

Az ősz első napja

Jó idő múlva, éjbe, vagy napba, tán csak egy percre vagy pillanatra, eskünkbe tódul nagy fényességben, amit dicsértünk vagy szidtunk régen. Kialudt tábortűznél közelgőt, mi hajdan tetszett avagy nem tetszett, mind amit nyertünk vagy elvesztettünk, különfélék vagy hasonlók lettünk.

Én félek attól a pillanattól, az egy csepp méztől vagy méreg-habtól, mikor az élet, mely sose fáradt, mégtovább árad, árad és árad.

Minden fájdalom..

Minden fájdalom kialszik végre , mégis hallgasd meg a vallomásom: mai napig csak tevéled élve, voltál légzésem, szívdobogásom.

Az évek múlnak, az elmém fáradt, az adósságom mind fizetetten, és elveszítem a szülőházat: kibírhatatlan, kedves, kegyetlen.

Ám előbb tél jő nagy hóeséssel, fehér vitorlát feszítsen szerte és finom tested reszketésével remegjen a hó a végtelenbe.

Ablakot tárok, platánt számlálok, mintha bírnának elmenekülni. Reményvesztetten, rossz napra várok s jobb napjaimat érzem kihűlni.