Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 6. szám - Póth István: Egy horvát költő pályakezdése Szombathelyen (Ivan Mažuranić) (tanulmány)

A szapphód veres zafcban írt költemény szövege művészileg kidolgozott kerek egész. Nyelvi és gondolati tömörség jellemzi és a mondanivaló összefoglalásával végződik az utolsó strófában. Mind a versmérték, mind a befejező összefoglaló versszak emlékeztet Berzsenyi alkotó módszerére. A vers „a költői fejlődés szempontjából méltó bevezetése Mazuranié horvát lírájának, s felfedi az ifjú költőnél a korai hajlamot a meditativ költészetre” — írja Milorad Zivanéevié a költő életének és munkásságának kiváló kutatója (A Hungarológiai Intézet tudományos közleményei i. h. 11.).

Mazuranié aszklepiadészi és szapphói verssorai lehetnek Berzsenyi ihletésűek, de visszanyúlhatnak Hortatiusig is, hiszen a fiatal költő már a gimnáziumiban megismerte a római és görög auktorok kiváló alkotásait. Mégis úgy véljük, hogy a horvát költő magyar nyelvű zsengéiben Berzsenyi költeményednek visszhangja is ki- csendül. A kérdés nem érdektelen, mert Mazuranié ifjúkori magyar versei a későbbi horvát költeményeiben éreztetik hatásukat, mint ahogyan erre a körülményre az előbb idézett jeles jugoszláv irodalomtörténész rámutat: „Érdemes összehasonlítani ezt az alkotását [a Barátomhoz c. költeményt] az 1835-íben írott Milutinu [Mi- lutmhoz] c. versével, amely motívumai tekintetében szoros rokonságot mutat. Sőt mi több a Barátomhoz c. vers prototípusként hat, egyes szövegrészek pedig szószerinti fordításként hangzanak.” (A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei i. h. 11.)

A magyar költőnek indult Ivan Mazuranié életpályája és irodalmi fejlődése gyökeresen megváltozott a fiúméi gimnáziumban eltöltött évek után. Tanulmányait az 1833/34. tanévben Zágrábban folytatta, ahol ekkor már az illirizmus eszméi elterjeditek és erőteljes visszhangra találtak. A horvát nemzeti öntudat ébredése és megerősödése elsősorban az ifjúság körében vert gyökeret, mindenekelőtt a felsőbb iskolákba járők rétegeiben. A zágrábi fiatalok hazafias lelkesedése, harcos kiállásuk a horvát megújhodási mozgalom eszméiért természetesen hatott a Dalmáciából jött fiatal diákra. Annak is nágy jelentősége volt, hogy alkalma nyílt személyesen is megismerkedni az illirizmus atyjával Ljudevit Gájjal. Ivan Mazuranié Zágrábban, melynek társadalmában a horvát nemzeti gondolat uralkodott, öntudatos horváttá fejlődött, s nemzeti érzését az egy évig tartó szombathelyi tartózkodása idején is megőrizte, sőt talán még meg is erősítette.

1834 őszén elhagyta Horvátországot és észak felé vette útját, mivel magyarországi tanulmányi ösztöndíjat kapott. Először arról volt szó, hogy Győrben iratkozik be a filozófiai osztály második évfolyamára, de végül Szombathelyre került. Az itteni líceumban folytatta az egyetemi beiratkozásra jogosító stúdiumait, s 1835- ben kiváló eredménnyel fejezte be a filozófia II. osztályát. Az iskolai önképzőkör munkájában is részt vett és így bizonyára még ekkor is írt magyar nyelvű verseket, de horvát nemzeti öntudata nem változott, s mint látni fogjuk, tulajdonképpen Szombathelyen lett horvát költővé.

Ivan Mazuranié nem jól érezte magát az új környezetben. A zágrábi lobogó horvát nemzeti érzések helyett, itt hasonló magyar nemzeti öntudattal találkozott, s lehet, a fiatalok között megnemértés is felütötte fejét. Ebben az időszákban Ma- zuranié elég sokat betegeskedett és anyagi gondjai is voltak. (Az ösztöndíjak akkor sem lehették magasak.) Valószínűleg a honvágy is jelentkezett, bizonyára hiányoztak a testvérek, rokonok és a Zágrábban szerzett horvát barátok. Sem a város, sem az iskola nem nyerte meg tetszését. Ennek alátámasztására idézhetünk egyik bátyjához intézett leveléből: „Itt ebben az ördögi Szombathelyen nekem egy fikarcnyit sem tetszik. A tanárok az embert töfcffilkónak nézik, hogy ha az ember azt a nyomorult eminenst akarja megszerezni, akkor minden anyagot mint egy gyereknek fejből kell felmondania — milyen esztelenség ez! ... Egy szóvá! a város, az iskola, a tanárok mind egybevéve, majdnem azt mondanám, szánalmasak és nyomorultak ...” (Milorad Zivanéevié: Ivan Mazuranié. Novi Sad 1964. 25.)

Ilyen körülmények között, ebben a helyzetben mindinkább horvát nyelven kezdett verselni. Fejlődésében nagy szerepet játszott, hogy Gaj 1835 januárjában meg569