Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 6. szám - Csabua Amiredzsibi: Data Tutashia (regényrészlet, Manana Szaladze nyersfordításának felhasználásával fordította Bíró Margit és Komlósy András)
A fejtegetés végén Zarandia biztosította a keresztapját, hogy a pénzügyőrségnél eltöltött öt év alatt semmi olyat nem tett, ami árnyékot vetett volna a karrierjére, de ez nem a szolgálati kötelezettségek iránti odaadásával magyarázható, hanem, emberi tulajdonságaival, és hogy az 6 tehetsége, erkölcse és adottságai jelentősebb munkakört kívánnak. Musni Zarandia valahonnan értesülhetett arról, hogy barátságban vagyok a keresztapjával, és alázatosain kérte őt, hogy eszközöljön ki számára valami alacsony hivatalt a csendőrségen, adjon neki lehetőséget arra, hogy buzgalmával és a trón iránti hűségével kiérdemelje felettesei elismerését. Én magam óv tizedeken át szolgáltain a Romanovok dinasztiáját. Tapasztalataimból és olvasmányaimból sok olyan példa és különböző elv volt ismeretes előttem, amelyek a fennálló hatalom szent és sérthetetlen alapjainak védelmét szolgálták. Musni Zarandia filozófiájából azonban az odaadó alattvalónak a korábbiaktól eltérő, új fajtáját ismertem meg Giorgi Pagava herceg kérését ezért bizonyos kíváncsisággal és érdeklődéssel teljesítettem. Ily módon kezdte meg pályafutását a csendőrségnél 1890-iben, a legalacsonyabb rangban Musni Zarandia, a diakónus fia. Data Tutashia akkor már ölt éve volt betyár. Musni Zarandia huszonhárom évig szolgált a csendőrségnél és ez alatt az idő alatt egyetlen fiaskót sem szenvedett, öt kitüntetést, három soron kívüli előléptetést, pótervári szolgálata idején őfelségénél személyes ajándékkal járó audienciát és végül csendőrezredesi rangot ért el. Igaz, rendelkezett a megfelelő műveltséggel, de ilyen alacsony származású ember esetében erre még nem volt precedens. Nyilvánvaló, hogy semmiben sem lehet kizárni a szerencse szerepét, de az én véleményem szerint Musni Zarandia főként a saját tehetsége révén jutott előre a pályán. Ezt az igen éles eszű embert rugalmas és energikus alkata elleniére bámulatos óvatosság és éleslátás jellemezte. Ha nem tévedek, Zarandia ezredesen kívül egyetlen olyan sikeres emberrel sem találkoztam a pályán, akinek ne lettek volna irigyel. Egyik nagy szolgálati sikere után őfelsége azt kegyeskedett mondani, hogy Musni Zarandia a csendőrség Nagy Sándora. Ez a név rajta is ragadt. Szolgálata utolsó hat évében Zarandia a csendőrség ,birodalmi főnökének titkos helyettese volt. E felettébb rövid idő alatt azon kevesek egyikévé lett, akiknek a munkájára és tehetségére — bár Pétenvárott szinte senki sem ismerte őket — az egész állam támaszkodott. .. ALEKSZEJ SZNEGIR A Kubán egyik nagy kozák falujából származom. Apámra csak homályosan emlékszem, részegen megfázott és tüdőgyulladásban meghalt. Ketten voltunk fivérek, ikrek voltunk. Tizenkét évesek lehettünk, amikor anyánk is megbetegedett. Volt egy kis darab földünk, egy lovunk, egy disznónk, egy tehenünk meg libáink. A mi falunk a libákból élt. Legeltettük őket, és ősszel száz-százötven libát adtunk el. Volt olyan család is, amelyük öt-hatszázat is eladott. Amikor anyánk ágynak esett, nehéz lett az életünk — gyerekek Voltunk még, nehezen boldogultunk. Az egyik szomszédunk azt tanácsolta, hogy adjuk kd bérbe az egyik szobánkat. Fölvettünk egy bérlőt. Fiatal ember volt, huszonöt—huszonhat éves lehetett. Havi három rubelben egyeztünk meg. Egy hónapot mindjárt a beköltözésekor kifizetett. Majd, amikor látta a szerencsétlenségünket, még öthavi bért adott előre, hogy hívjunk orvost anyánkhoz. A lakónk Lukának nevezte magát, de valójában ő volt Data Tutashia. Ezt csak később tudtam meg... Igen, Luka ötlhavi bért előre odaadott. A fivéremmel kettesben elmentünk az orvosért. Az orvos megvizsgálta anyánkat, azt mondta, hogy semmi sem segíthet rajta, és nem fogadott el tőlünk pénzt. Lukla hozatott egy másik orvost. De az a másik se tudott segíteni. Ugyan ki segíthetett volna rajta, tüdőbaja volt, úgy fogyott, mint a gyertyaszál. 488
