Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 5. szám - Szilágyi István: Tárgyak és viszonylatok (Marosfalvi Antal bemutatója)
SZILÁGYI ISTVÁN Tárgyak és viszonylatok MAROSFALVI ANTAL BEMUTATÓJA 1983. .november 10-én néhány barátját szakmai vitáira, beszélgetésre hívta meg Ma- rosfialvú Antal az Óvónőd és Zeneiművészeti Szakközépiskola öniájába. Itt már elsejétől volt látható kiállítása, ahol egy műfájdiliag határozatlan kísérleti anyagot, műhelymunkát mutatott be. ö maga sem lehetett valószínű teljesen biztos abban, hogy ezek műtárgyként önállóön .megállnak-e, és — ezért is? — azokát válogatott képeivel kísérve, párhuzamosan állította kd. A beszélgetés célja a spontán reakcdók, vélemények össziegyűjtése volt. Ezt lényegében nagyon sok utalás egyetlen Irányba, a férfi—nő kapcsolat boncolgarbálsába vitte. A kísérő képek (Jeles percek, Nélküled, Pár, Elbocsátó, stb.) témái, s az új művek összetartozó címed (a „te meg én” különböző viszonyt kifejező változatai), a kiállítás teljes alapgondolata azt sejtette, hogy a művész sokszor szemérmesen leplezett, lírád énje most kendőzetlenül vall a szerelemről, ahogy azt megélte, vágyta, s ahogy azt — már őszülő hajjal — élete mérlegére teszi. A vita szakmád része elsősoriban az újfajta tárgyaikra irányult. Műfaji meghatározásuk bizonytalan. Talán fogadjuk el az akkor és azóta (is felmerült „térkollázs” elnevezést. Szobornak csak tágabb órtelemíben nevezhető, térbeli művekről van ugyanis szó, amelyek a hagyományos szobrászat jórészt homogén anyagfelhasználásával szemben több anyagot alkalmaznak, azokat ds sokféle megjelenítési formában. Csak válogatásak a művész ezirányú kísérletedből, amelyeknek első darabjait már több mint egy éve ismerem. A mai művészeti életben nem ritka, hogy az alkotók időnként a kísérletezés szabad útjára 'lépnék. 'Próbára teszi őket a bennük feszülő mondanivaló, ők pedig próbára teszik a műfajokat lehetőslégeikkel és béklyóikkal, saját lehetőségeik megsokszorozására és béklyóik iewetésére. A klasszikusok közül elég csak Pícassora vagy Braquera, később Ohögallina utalni. A közelmúlt egyik magyar zsenije pedig, Kondor Béla, a festmények és grafikák készítése mellett nem írt-e verseket?; kötete könyvespolcai nfcróil néz ránk le hitet adóan; nem vette-e kezébe a „lélektelen” fényképezőgépet is?; képeit a Jdics-pocsos januárban láthattuk a Véoi-utoai fotógaléria falain. A határok elmosódása ma tudományban és művészetben egyben nem a korlátok feloldását ds jelenti? A természetszeretetéről lés megfigyeléseiről ismert Marosfal/vd Antal már régóta gyűjt otthonálba 'természeti képződményeket, fadarabokat, ágakat, köveket, viagy akár ipari hulladékot is (pl. üveg-, vagy salákképződményekef). Ezek képezik kísérlete anyagának nagyobb részét. Hozzájuk az ember által művileg megformált, átalakított tárgyak csatlakoznak, s még néhány szükséges (kiegészítő kellék. Duchamp palackszárítója, vagy Fountain címen kiállított piszoárja (1917) óta tudomásul vettük, hogy posztamensre helyezive bánmát elfogadhatunk műtárgynak. Sőt, az esetlegesen felbukkanó egymás mellé kerülő tárgyak „szükségszerű esztétikája” már egészen az építészetig kihat. Monosfalvinái azonlban nem ilyen [kezdetleges kísérletezésről van szó. Nála ezek a furcsa tárgyaik csők eszközök, a lehetőség hordozói. Bennük nemcsak egy sajátos forrna adott. Ezt sokszorosan felfokozza, hogy a választott darab minden rostja, kristálya, az anyag belseje ugyanarról vall, mint a külső forma. Minden előző behatás (kétszeresen is leolvasható róluk tehát. A második lépcső az alkotásiban a viszonylatok teremtése, anyagban, térben és tartalomban egyaránt, s persze egyfajta tényleges formálás ds. A legjobb műveknél 401
