Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 4. szám - Szajbély Mihály: Külföldi magyar könyvek - Somlyó Zoltán: Szabadkai karnevál
szefügg irodalmi életünk értékítéleteinek torzulásával. Tehát azzal, hogy bizonyos tendenciák, művek mdlHetitli „ikiállás” 'könnyen aránytévesztésbe kerget? — Balassa egyhelyütt a komoly, felelős vélemények irodalmi demokráciájáról beszél. Az ő álláspontja egészében ennek jeles példája. S ha másutt meg azt kéri a művektől (sőt, a világtól), hogy ,engedjék el és láncolják magukhoz’, hogy ,ő más lehessen, a harmadik”, akkor a recenzens nem mondhat egyebet, mint azt, hogy ez — megtörtént. Ami ezután jöhet — jöjjön! — az még enpél is több; és ennek ‘titokzatos imperatí- vusa így szól: „A hetedik te magad légy!” (József A.). SOMLYÓ ZOLTÁN: SZABADKAI KARNEVÁL Szabadka, 1982. (Eleijei Könyvek 27.) Nehezen tudnám megítélni, hogy a költőként nem igazán jelentős Somlyó Zoltán igazán jelentős újságíró volt-e. Költői gyengéire mindenesetre már a költészetét egyébként nagyra becsülő pályatársak, Kosztolányi és Karinthy is fölhívták a figyelmet; újságírókról-újságcikkekről azonban (sajnos!) már akkor sem volt szokás kritikát írni. Az drodalomtörténetirás azután, nagyjából a kortársak értékítélete nyomán, elhelyezte őt a másodvonalba tartozó „myugaftos”, vagy legalábbis „Nyugat körüli” költőknek kijáró egyik skatulyába. Ez az értékítélet persze finomítható és finomítandó lenne, de alapvető felülbírálása aligha várható. Ám (szerencsére!) költői rangja így is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy némi hélytörtténészi lelkesedéstől is fűtötten, kötetbe gyűjtéssé az újságíró Somlyó termésének egy részét. A kötetet lapozgatva pedig az olvasó eltöprenghet: az újságíró Somlyóval talán nem is csak a költő Somlyó kedvéért érdemes megismerkednie. A végkövetkeztetés előrebocsátása helyett azonban nézzük a könyvet. Somlyó .Zoltán 1911-iben az év háromnegyed részét Szabadkán töltötte, a Bácskai Hírlap munkatársaként; a kötet ott megjelent írásaiból közöl bő válogatást. Egy napilap nyeli az anyagot és Somlyó igaza újságíró volt: láthatólag azt írt és éppen olyan terjedelemben, amire éppen szükség volt. Beszámolt Lányi Sarolta költői estjéről és arról, hogy torokkaparóan poros a palicsi út. írt a szabadkai csatornázás hiányáról és a magyarhoni álszent erkölcsről, mely betiltatta Else Jerusalem prostitúcióról szóló könyvét. Kemény hangon kelt ki az állandóan részeg rendőrkapitány garázdaságai ellen és bemutatott egy tehetségesnek ítélt fiatal költőt. Élcelődött a kamatlábak emeléséről, a szabadkai földmozgás kapcsán pedig elgondolkodott azon, hogy a főgimnázium szertárainak fejlesztésére szánt összeg évről FOGARASSY MIKLÓS 380 Külföldi magyar könyvek
