Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 3. szám - Szarka László: A nemzetiségi kérdés kutatása Csehszlovákiában 1976-1982 (tanulmány)

nem sovinizmust szül, hanem „a nemzetek közötti barátság erősödéséhez, a nemzeti bizalmatlanság leküzdéséhez és a szocialista országok egységének megszilárdulásához vezet”. (Bajcura 1980. 45. oldal.)

Ezekkel a nézetekkel, illetve „a nemzetek virágzásának és közeledésének” — kivált a politikai szóhasználatban teljesen általános — álláspontjával szemben foglal állást K. Pomaizl, aki megállapítja, hogy a két tendencia mai létezése mindenféleképpen átmeneti, korlátozott és történelmileg konkrétan meghatározott jelenség. A két tendencia között átmenetileg fennállhat valamilyen viszonylagos harmónia, de köztük hosszú távon alapvető ellentétek vannak. Pomaizl szerint a nemzetek fejlődésének tendenciája a szocializmus körülményei közt csupán a teljes nemzetté válásig tölthet be viszonylag pozitív szerepet. Ezzel szemben a nemzetek integrációja, in tér n ac i cmali zá 1 ódása „abszolút” pozitív kategória. Ugyanígy a nemzetek virágzása csak az elmaradott nemzetek esetében lehet érvényes folyamat, de akkor is csupán a szocializmus előtti korszakban befejezetlenül maradt nemzetté válás hiányainak pótlását szabad benne látnunk. A másik tendencia, a nemzetek integrálódása, Illetve a reális szocializmus körülményei közt ennek megfelelő közeledési folyamat viszont, sokkal inkább a szocializmusra jellemző tipikus jelenség. Ennek távlatairól szólva Pomaizl kijelenti: „A jövőben (nyilván csak a kommunizmusban) a nemzetek közeledésének ez a folyamata kölcsönös egyesüléssé változik át, melynek az eredménye az egységes emberiség kialakulása lesz. Csírái, első hajtásai az ilyen irányú fejlődésnek már ma megfigyelhetőek az önkéntes és természetes asszimiláció eseteiben.” (Pomaizl, 1978. 160. oldal).

Persze Pomaizl történeti távlatok jegyében kifejtett, radikális megfogalmazásai meglehetősen egyedi véleménynek számítanak a csehszlovákiai szakirodalomban. Kétségtelen ugyanakkor, hogy szaporodnak az olyan nézetek, melyek csak az integrációt elősegítő folyamatok támogatását tartják célszerűnek — újabban még a csehszlovák kapcsolatokban is. Zvara szerint például még az olyan tipikusan „nemzeti” szférában, mint a nemzeti tudat, nyelv, kultúra stb. is erősíteni kell a csehszlovák közösség, államiság és kölcsönösség érzéseit. (Desat’ rokov 1978, 181. oldal). Ugyanott Zvara a szocialista nemzeti peprspektíva mibenlétét nem a nemzeti jellem valamiféle sajátos jegyeinek fejlődésében, hanem az élet minden területén, főként azonban gazdasági-politikai oldalainak az integráció jegyében lezajló változásaiban látja. Ilyen értelemben kell szerinte a csehszlovákiai nemzetek és nemzetiségek kapcsolatait is hatékonyabbá tenni. Itt jegyezzük meg, hogy az asszimilációs jelen- c- geket több szerző is pozitív folyamatnak, „a nemzetek, nemzetiségek közeledésében rejlő kedvező tendenciák '(kulturális értékek kölcsönös cseréje) megvalósulásának tartja (Sindelka 1976. 128. oldal; Zvara 1976, 265. old.; Zvara 1982, 115. oldal; Ná- rodnostné vzt’ahy 1976. 238. old.)

A cseh—szlovák föderáció másfél évtizedes fennállása óta a csehszlovákiai nemzetiségi tárgyú kutatások az SZLKP KB pozsonyi Marxizmus-Leninizmus Intézetében, a CSTA opavai Sziléziai Intézetében, a pozsonyi és prágai népművelési, közvélemény- és kultúrakutató intézetekben, újabban a kassai Társadalomtudományi Intézetben folyó tényfeltáró és publikációs tevékenység, továbbá több, nálunk is jól ismert szakember egyszemélyes munkássága révén — jelentős ismeretanyagot halmoztak fel. Külön ismertetésben kellene foglalkozni az egyes kisebbségekhez tartozó munkacsoportok, kutatók e téren elvégzett jelentős munkájával. A csehszlovákiai nemzeti-nemzetiségi szerkezet történelmi, államjogi, politikai sajátosságait szem előtt tartó nemzetiségi tudományos kutatásokat mi is rendkívül eredményesnek és hasznosnak tartjuk. Fokozott figyelemmel követjük nyomon annak a szándéknak a megvalósulását, amelyet J. Zvara fogalmazott meg 1982. évi könyvében. A csehszlovák párt által folytatott nemzetiségi, politika szerinte éppen a nemzeti-nemzetiségi kérdés reális helyzetét feltáró tudományos kutató munka alapján kell biztosítani az elmélet és az ideológia e területen fölöttébb fontos lépéselőnyét, hogy a tetszetős általános elvek a nemzetiségi politika gyakorlatában Csehszlovákia cseh, szlovák, magyar, lengyel, német, ukrán nemzetiségű dolgozói reális érdekeinek megfelelj formában jelentkezzenek.

276