Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 2. szám - Száraz György: A tábornok XXXIII. (életrajzi esszé)
a háborús adósság esedékes részletét, 48Ó millió frankot. Miért is fizetnének, amikor a boche-dk seim fizetik a jóvátételt! Herriot nem akarja eljátszani Amerika jóindulatát, kétségbe esetten érvel a nemzetgyűlésen: „Véleményem szerint semmi sem esihet a latba bizonyos alapigazságokkal szemben, .amelyeket a szülői háziban és az iskola padjaiban tanultunk meg. Ott azt tanítják, hogy minden körülmények között, szigorúan, még ha húsba vág dg, tiszteletben kell tartani azt, amit aláírtunk ... Nos, uraim, amikor a diktatúrák rendszere mindenfelé tért nyer, hajlandók volnánk 480 millióért megbontani a szabad országok diktatúraellenes egységét?” A képviselők hajlandóik: leszavazzák. Herriot bukik. Négy hónappal később az új amerikai elnök, Franklin D. .Roosevelt mondja neki: „Franciaországot, amikor nem volt hajlandó megfizetni a 400 millió frankot, azt veszítette él, amit dohár-milliókért sem lehet megvenni: az amerikai nép megbecsülését.” December 20-án Belgrádiban összeül a Kisantant értekezlete: a hangulat ideges, főként a magyaroknak nyújtott olasz és brit támogatás miatt. Benes javaslatára Állandó Tanácsot hoznák létre, amely koordinálni hivatott a három ország külpolitikáját. Varsóban viszont Pilsudski marsall a kormány és vezérkar közös tanácskozásán teszi föl a kérdést: van-e még valami értéke a francia szövetségnek? A határozat: sürgősen közeledni kell Németországhoz. Budapestet októberben éri el a nyár óta tomboló yoyoláz. Bálint György egész cikkecskét szentel a témának: „Most két fafcoironggal játszanak Nyugat- Európában. A két kis korongot egészen rövid fadarabka tartja össze és madzag van köréje csavarva. Az emberek ujjúkat bedugják a madzag végén levő hurokba, elengedik a korongot, és mikor már majdnem teljesen legömbölyödött a zsinegről, kissé megrántják ujjúkkal a zsineget, 'és a korong ismét visszagoim- bolyodik... Kár volna túlságosan nagyiképű, mélyreható következtetéseket levonni egy ilyen tbmegjárvánnyá növekedő játékdivatból, de tagadhatatlan, hogy az emberekre jellemző, mivel játszanak és hogyan... Egypár .évvel ezelőtt hol pszichoanalízissel, hol grafológiával szórakoztak minden jobb társaságban ... Később már csak bridzseztek, ami lényegesen felületesebb, de sokkal őszintébb és képességeikhez mértebb szórakozás volt — most pedig yoyóz- nak. Valószínű, hogy a yoyo hamarosan háttérbe szorítja a bridzset, mint áhogy a bridzs végzett a ödipusz-fcomplexummal... Nyilván jelent valamit, hogy szakállas ügyvédek és komoly borkereskedők izgatott mosollyal, madzagra kötött fadarabkákat ugráltatnak a kisujjukon. Nyilván elragadtatott, makogó hangokat is hallatnak hozzá, és ismét gyermeknek érzik magukat... Néhány évvel ezelőtt még megpróbálták volna kianalizálni magukból, hogy miért akarnak megint kisdedekké válni; most már nem is gondolnak ilyesmire, nyilván nem gondolnak semmire, csak elragadtatott arccal yoyóznaík.” December 25-én a pápa rádiószózatot intéz a világhoz: legyen az 1983-as esztendő a megegyezés esztendeje! És valóban: kilenc nappal később, 19,33. január 4-én, Schröder bankár kölni házában létrejön az első megegyezés — Hitler, von Papén és a német nagytőke képviselői között. 143