Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 12. szám - Ratkó József: Segítsd a királyt! (dráma)

ISTVÁN Be lelkesülsz imosit! Bezzeg az imént majd meghatódtál! Tán neon hagytad abba? ÖREG Embert embernek nem kell tékozolnd. Ne sürgesd, fiam. Magamnak halok meg. Élő fa az idő és égig ér; gyökere, alsó ágai: a múlt. S ha ezeket az ágakat lemetszed, levágod, mint a tolvaj kézfejét, hová lépsz vissza, hogyha oda jutsz, ahol az ág, ment ifjú, gyenge még? Regölük neked, hallgasd! Űj rege. ISTVÁN Pogány! (öreg a göncei közül előveszi a dobját) ÖREG Világ ügyelője föld-szülő férfiú ügyelj a szavamra haj íregü rejtem István király szomorú volt ndki egy arany fia elveszett a zöld erdőiben rakják valla kő közé haj regü rejtem kő közibe rakva ás föld kenyere lehessen kő közibe fogva is víz kenyere lehessen haj regü rejtem add meg uram isiten föld-szülő férfiú Világ ügyelője tartsd a szemed rajta el iné vesszen kardot adj mellé lovat ás adj mellé szabaduljon kő közül szabaduljon kő közül haj regü rejtem haj (az ének alatt István sírni kezd) Sírsz, mert az idő visszajött, király? (az öreg minden mondatnál felnyög, ha­lódik) Ámi történt, mindig történik az. Rege ha nem szól, akikor is rege. Bűnös vagy, arra sírj! ISTVÁN Az ítélettel várj, amíg kitetszik! Az igazságot az idő szüli. ÖREG Az igazság az Isten tisztessége. Emberé csak ha rálel, s aszerint él. S aszerint hal... (meghal) 5. jelenet. ISTVÁN Elvégeztetett. (lefogja az öreg szemét, megigazítja raj­ta a köntöst, fáklyával gyertyát gyújt s az öreg fejéhez állítja. Forgatja, néze­geti a kavicsot) Nem rágsz te már meg semmit is, Atyácska! (az öreg szájába dugja a kavicsot) Azért legyen a te hited szerint! (fölveszi az elejtett táltosdobot, nézi, ta­pogatja) Lóbőr — fakó és keshedt. A jelek még élnek rajta ... (igen halk lónyerítés hallatszik, majd az öreg hangja — távolról) ÖREG Lábamhoz tegyed! ISTVÁN Ne hagyj kápráznom, Isten! (keresztet vet) ÖREG Ami történt, mindig történik az, Ha megfelejted, megüli elméd, szüntelen szorongat. (a továbbiakban a szereplők hangja mo­noton, szinte gépi, csak az öregé életes) VÁSZOLY A király hol van ? ÖREG Nem királyt találsz, embert, akit megmart a fájdalom. GIZELLA Magzatkáim.at azért vetted el, hogy írmagja se maradjon rossz fajának? Jó tetted, Uram! FÖiPAP Királyit akartam adni nektek, nagy ki­rályt! VÁSZOLY Él Imre herceg, csak elment vadászni. FŐPAP Dicsértessék az Ür! Gizella küldött. Nem anya már, mert nincsen gyermeke. 1256

Next

/
Oldalképek
Tartalom