Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 10. szám - Albert Mária: "Itthon vagyunk a helyünkön" - interjú Petró János karmesterrel, a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar főzeneigazgatójával
ALBERT MÁRIA „Itthon vagyunk a helyünkön” Petró János Liszt-díjas karmester a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar főzeneigazgatója. Megalakulása, helyesebben újjáalakulása óta áll az együttes élén. Szombathelyen, Győrben és Budapesten tanult zeneszerzést és karmesterséget. Lehet, hogy van nála virtuózabb mozgású dirigens, de a hozzá hasonló, koncepciózus, jó szervezőkészségű muzsikus meglehetősen ritka tünemény hazai tájakon. Azon kívül, hogy Pesten magányosnak, társtalannak érezte magát, valószínűleg az értékes, de az ötvenes évek végére majdnem semmivé enyésző szombathelyi zenei hagyományok hívták vissza. Tevékenysége híd a múlt és a jelen között, hiszen kutatta a város zenei történetét, és most fáradhatatlanul organizálja a jövőjét. Szeretném hinni, hogy nemcsak egy-két család őrzi Szombathely zenei históriáját, s hogy nemcsak néhányon tuAják: az ország egyik legjobb zenekarának muzsikusaival élnek együtt. Mégis, talán sokan kíváncsiak a mai eredmények előzményeire. Eddig mindig volt valami időszerű témája beszélgetéseinknek, erről vagy arról a feladatról kérdeztem. Most csak leültünk kávézni, és Petró János mesélt ... Azt hiszem, Mikes János püspök (idejéig érdemes visszatekintem, a Sdhola Cantorum megalapításáig. Egy 'kisebb létszámú, hivatásos egyházi énekkar és egy nagyobb létszámú amatőr kórus (a kettőt nagyobb ünnepieken összevonták) működése .teljesedett ki a Scholia Cantonuim Salbariensiis-ben. A ikét kórus (létéről régi szombathelyi utcanevek beszélnek, a Kiskar és Nagyíkar utca, természetesen a püspöki rezidencia közelében, a belvárosiban. Az egyházi zenei anyag még (fölkutatásra vár, bizonyos, hogy fölMhető egy-két értékes szerzemény, amely méltatlanul hever elfeledve 'levéltárban, kottatárban. Tény, hogy a zenei életben meghatározó volt a Schola Cantoruim, amelyet azután Werner Alajos fejlesztett a legmagasabb színvonalra. Eiúkónus volt, a Wiener Sängerknaben-hez hasonlíthatom. (És ahogy énekeltek, az is állta az összehasonlítást. Megelőzték a ikodályi ifjúsági kórusmozgalmat ás zenei nevelési szisztémát, illetve elsőként 'kapcsolódtak hozzá. 1943-ban a város 300 éves évfordulóján rendezett Éneklő Ifjúság hangversenyen ott volt Kodály, mert Wemer komponált is, élénk kapcsolatot tartott kora jeles zeneszerzőivel: Bartókkal, Kodállyal, Bárdos Lajossal. A Schola Cantorum emléke egyébként olyan eleven, hogy .mostanában hivatalos fórumokon olykor fölmerül újraélesztése — szerintem szükségszerűen. Van ennek valami realitása? \ dolog egy megszállott, lelkes kóruswezető kérdése. Hogy ilyen ember van-e most Szombathelyen, azt nem tudom megmondani... A világi zenélésben az előzmények a reformkorig vezetnek. A levéltári adatok szerint a kastélyokban (körmendi Batthyány, büki Szapáry stb.) és kúriákban éledt föl a zenei kultúra. De lévén igen közel a császárváros, erősen érződött a bécsi hatás. i 19. század Utóján viszont a munkáskónusok létrejötte fontos. A vasúti jánműja- '.ító üzem — akikor a legnagyobb ipari vállalkozás — zeneegyesületeit több mint záz évvel ezelőtt szervezték. A Haladás Kórus most is létezik, (fénykorában, úgy 5—20 éve, Liszt művek éneklésében jeleskedett, sőt, az iseumi operaelőadásokban 3 közreműködött. Csak csodálni és becsülni lehet, hogy ez az üzem szalonzenekart 1095
