Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 8. szám - Kuntár Lajos: "...A könyvek sok gyönyörűséget szereztek olvasni, tanulni vágyó lelkünknek" (tanulmány)
ezüstkalászos gazdatanfolyam indult, s újra megsokasodtak az állatok az istállókban. De jött a kuláklista s az egész Őrséget megcsapoló kitelepítés. A lakosság menekülni kezdett Ispánkról is. Az élet s ezzel a falu sorvadni kezdett. Ma lassúbb az elvándorlás, de az elhalálozás jóval nagyobb a szaporulatnál, így a fogyatkozás folyamatos. Sok a gyökértelen család, s egyre több ház helyén táncol a szél... MUNKÁBAN MEGNEHEZÜLT KEZEK ÍRÁSOS ÜZENETEI „Jegyzőkönyv az ispánkd olvasókör összes ügyeinek írásban való vezetésére”. Ez a felirat olvasható a keménykötésű, vaskos füzeten. A kis közösség áldozatra kész törekvéseinek, a tartalmasabb, szebb élet igénylésének hiteles bizonyítéka 1919 és 1944 közti évek eseményeit rögzíti. Az utolsó jegyző, Horváth István leánya, Orbán Gyu- láné őrzi féltő szeretettel. A félévszázadnál hosszabb idő alatt sokan forgatták: vászonkötése ronggyá vált, belső lapjai azonban hiánytalanok. A tagok névsora, befizetései, a bevételek és kiadások, a rendes és rendkívüli közgyűlések jegyzőkönyvei egyszerű megfogalmazásban, láthatóan megnehezült kezek vonásait örökítik számunkra. A Vörös Dániel, Baján Dezső és Horváth István paraszt emberek által írt jegyzőkönyvekben foglaltak olyan üzenetek, amelyek tényszerűen bizonyítják, hogy az olvasókörben folyó élet nem szűkült le társalgásra, a művelődésre és szórakozásra, hanem a tagság szándékai szerint közéletiségre, sőt gazdasági célok megvalósítására is törekedett. Hatása, kisugárzó szerepe az egész falura kiterjedt. Más falvaktól eltérően Ispánkon nem az iskola vagy a tűzoltó egylet rendezte a hazafias ünnepségeket, színielőadásokat, a különféle mulatságokat. Ebben a kis faluban majdnem kizárólagosan az olvasókör volt minden közösségi megmozdulás szervezője, lebonyolítója. A rendezvények szoros tartozékai voltak a köri életnek és komoly bevételi forrásai, illetve alapjai a működésnek. Az olvasókör teljesen önerőből tartotta fenn magát. Gyakori volt az önkéntes adományok kérése. Ha a megvalósítandó tervekre nem állt rendelkezésre megfelelő összeg, perselyezéssel alapot képeztek, majd annyi mulatságot, színdelőadást rendeztek, amennyi biztosította a szükséges fedezetet. 1921-ben a hősök emléktáblájára, a következő évben könyvszekrényre, majd meg harmóniumra képeztek alapot. Hozzájárultak a hadifoglyok hazaszállíttatásához, s a Tanítók Árvaházának is juttattak pénzt. 1930-ban faiskolát, tíz évvel később pedig fűzfavessző-telepet létesítettek. A gyümölcstermelés fokozása és szakszerűsítése, nem különben a kosárfonással elindított háziipar a falu egésze érdekét, anyagi javát szolgálta. Az olvasókör alakulásának pontos dátumát nem ismerjük. Négy jegyzőkönyv a füzet indítása előtt készült. Az elsőnek 1919. december 28 a keltezése. Az alapszabályt 1922. január 22-én vetették papírra. A Belügyminisztérium pontosan három hónap múltán, május 22-én hagyta jóvá. Mégpedig módosítással, „Iskolai fegyelem alatt állók az olvasókörnek nem lehetnek tagjai” — szólt a magas helyen megfogalmazott ukáz. Ispánkon ugyanis az iskoláskorúakat is maguk közé tartozónak tartották, ha a szülők és az iskolaigazgató együttesen érdemesnek ítélték e megtiszteltetésre őket. így fogalmaztak: „Az egyesület tagjai csakis feddhetetlen előéletű, 18. életévüket betöltött magyar állampolgárok lehetnek. Kiskorúak a törvényes képviselő beleegyezése mellett, iskolai fegyelem alatt állók pedig emellett még igazgatói engedéllyel vehetők fel.” A Baján Dezső jegyző, Szabó József elnök, Horváth Elek és Vörös Dániel hitelesítők által sajátkezűleg aláírt alapszabály 2. §-a szerint: „Az egyesület célja, hogy tagjai között a művelődést, az általános ismeretek növelését és az olvasás megked- veltetését előmozdítsa. Ezen cél elérése szolgálatának: a.) alkalmas lapok járatása; b.) hasznos, tanulságos könyvekből könyvtár alapítása és fenntartása; c.) időnkénti szavaló és dal estélyek tartása.” A tagokkal szembeni követelmény a 6. §-ba került: „Tilos az egyesület helyiségében kártyázni vagy az egyesület céljával össze nem egyeztethető, illetőleg az egyesület céljától elütő propagandát folytatni”. Az Ispánki Polgári Olvasókör 1919. december 28-i alakuló ülésén a következők voltak jelen: Ifj. Szabó József cipész, Horváth Gyula, Galambos Gyula, Lukács Pál, 749
