Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 10. szám - EMLÉKEZÉS HUSZÁRIK ZOLTÁNRA - "A mű megszüli az életet..." Ágh István és Császár István beszélgetése 1983. augusztus 18-án Huszárik Zoltánról (Lejegyezte Pete György)

dáját... Amikor egyszer együtt voltam vele Berettyóújfalun három hétig — egy szobában laktunk, teljes közelségben —, akkor vettem észre, hogy a nagy nőcsá- básznak kikiáltott charmant Huszárik nagyon tisztességes és puritán ember. Az ő puritánsága nem is annyira puritánság volt... hanem többnyire szerénység. Egyébként Berettyóújfalun történt — és ez megint érdekesen megvilágítja Zolit —, hogy kérdezem tőle, „te Zolikám, te még nem gondoltál arra, hogy nem vagy filmrendező tulaj doniképpen. .. meg grafikus sem. . . meg semmi — hanem csak átverted a világot?” „De — felelte felvillanyozódva — te, ez nekem is . . . nekem is eszembe jutott. . . Mért, te gondoltál erre?” „Igen, és úgy érzem.

hogy én az íróságommal sikerrel átejtettem a világot: elhiszik rólam, hogy író vagyok. De tulajdonképpen olyan értelemben, mint ahogy mások írók, vagy legalábbis vailami írói létet teremtenek maguknak, ón nem vagyok író, nem voltam író, nem is leszek, nem is tudnék az lenni — lehet, hogy nem is akarok.”

A. I.: Ehhez most hadd idézzem föl az életmódját — hogy mások előitt hogyan mutatkozott meg . . . Mert ő nem „film- rendezősködütt” — ezt te is nagyon jól tudod . .. Itt lakott a közelben, és sokszor voltam együtt vele... Ö itt éppen olyan volt, miint a többi ember, sőt talán amikor megtudták, hogy filmrendező, akikor el is ítélték azért, mert olyan.

929