Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 9. szám - Villányi László: Idill, Mozi (versek)
Mozi a megérkezés helyfoglalás derűjére már emlékezni sem tudok az rémlik hogy a teremben egészséges izgalom lebegett s a hangos zajjal megindult vetítő még nyugtatóan hatott aztán életlenné vált egy betű amit nem is vett észre mindenki majd egy szó következett ám mi logikánkra hagyatkoztunk s mikor az egész alsó sor után a felső sor is homályba veszett csak a képre figyeltünk itt először jelentéktelen tárgyak ruhadarabok lettek életlenek aztán a kéz az arc a tekintet próbáltunk a betűkbe kapaszkodni majd a mozdulatokba mikor mi látszott elviselhetőbbnek de kezdtük úgy érezni hogy kiszakad szemünk beomlik halántékunk s nagyokat nyelve kíséreltük meg elűzni a hányingert elfogyott türelmünk és egymás után indultunk kérdőre vonni a mozigépészt de zárt gépházat találtunk sőt korláton ruhatáron átugrálva rossz sejtéseink végére járva zárt kapukat is és ahogy dörömböltünk az utcáról beszűrődő fényben lassan mindenki észrevette a másik életlenné válását visszatértünk a végtelen vetítéshez vártunk lehúny- hatatlan szemmel s közben egyenként szöktünk ki néhány percre tükröt keresni megbizonyosodni arról hogy én nem s a vécé állóvizében kémleltük életlen magunkat 816
