Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 9. szám - Varga Imre: Ember/világ rapszódia avagy Észak- és Dél-Imre természetrajza (vers)

Vörös agyagdomb alatt

HOLDFÉNY a hantok közül kivillan egy llakat!

kulcsa égverő jegenye fején fák lábbilincse csörren nyávog a

sípol a

tutul a

szél

HOLDFÉM

Vörös agyagdomb jonhába szolgáló ajtó

belülről valaki meg-megkoccan a deszka kitárul Meglendült ég síkosán súlyos-feketén lecsusszan lajtorján lefelé

HOLTFÉNY

Hús fogalmak idő alá merülőben kettős lánglap a szárnyam tehenünk irdatlan piros üvegből odalent ősz hajat legel A megtisztult csontokra újra húst tapaszt a történelem

*

Belülről éljük ezt a tájat.

Arcunk kövület, de élünk.

A Kókom horhosaiba üregeibe került Cerithium pictum Tapes gregaria Macira podolica Cardium plicatum befelé ráncosodó arcában

zárványként földvárak, templomok, csiszolt kövek. Homok, mészkő szétpergő durva szemcséi szellemünk.

A befelé táruló térben pálmák,

mammutcsordák,

zuhogó kavics,

csont,

rinocéroszok.

Tarkónknál szirmot bont a szik.

Járkálnak fölöttünk.

Rövidülésben látszik Kaszáscsillagig megnyúlt homlokuk.

Járkálnak odafönt.

Nekik kaland, ami lét minekünk.