Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 8. szám - Tóth Károly: Azóta, Egy alig megszívlelhető tanács, Konfesszió télvíz idején (versek)
Konfesszió tél víz idején Hervay Gizellának A tavasz harmatdallama jégcsapfuvolába fagyva minden visszaperlő prédikáció immár tétova és zagyva szemem egyre üvöltőbb és hontalanabb sóhajom egyre süvöltőbb s rokontalanabb szembe szikrázó szelek szigora a számon már csak kimondott szavaimat szánom Maroknyi mormogás ajkamon ha majd az üresség mélyére vetnek fáklyás fájdalom fut velem az örvény-ölű tengereknek s vissza nem intek a bennem önmagát gyóntató gyászmenetnek Komor fenségű zokogás mossa a Semmi partjait az ember nem csak a csontjait hagyja itt Hussan a halál holdvilágszánon már kimondatlan szavaimat is szánom 721