Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 7. szám - Török Sándor: Hunyadi Mátyás és birodalma

szári trón megszerzésére fordította eszét, energiáját, nagyszerű képességeit, verhetetlen hadseregét. Én azt kérdezem, hogy a magyar királyok közül miért éppen ő vetett szemet a császári koronára, miért nem jutott ez másnak is eszébe? A választ kérdésemre maga Mátyás adta meg, aki szerint Zsigmond király megjegyezte, hogy „Hunyadi János ambíciója nem ismer határt s egészen a császári koronáig terjed.”19

6. A latin közmondás szerint mater semper certa ,az anya mindig biztos’. Hunyadi még e téren is kivételes egyéniség, mert Zsigmond apaságában nem kételkedhetünk, csak az anyja bizonytalan. Heltai mintegy 170 évvel Hunyadi születése után Morzsinai (Morsina = Musana?) lánynak nevezi az anyát, a külföldi Cortesius pedig úgy tudja, hogy Erzsébetnek hívták. Heltai értesülésének valóságmagva az lehet, hogy a kormányzó egyik féltestvére révén rokonságba került akár a hunyadi Musana családdal, akár a krassói Morzsinákkal, mert ahogy arra rámutattunk: Hunyadi Klára anyja nem lehetett görögkeleti nevelésben részesült román nő. Véleményem szerint még hunyadmegyei sem volt, hanem az ország egészen más tájáról, talán éppen Budáról származó magyar lány. Az ő főrangú családjának hírnevét akarta kímélni a király úgy, hogy a leányanyát nemcsak férjhezadta, hanem eldugta az ország félreeső zugában, Vajdahunyadon, olyan környezetbe, mellyel a magyar főúri családok nem érintkeztek. Ez a föltevésem megmagyarázhatja azt a tényt, hogy Mátyás király apai nagyanyjának nevét a kortársak nem jegyezték föl, mert nem tudták.

Tehát nem Zsigmond apasága volt a titok, mely úgyis köztudomású lett, mit se Hunyadi János, se Mátyás király nem cáfoltak, hanem az anya (Zápolya Klára?) leányneve.