Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 7. szám - Száraz György: A tábornok XXVIII. (életrajzi esszé)
rövid lejáratú osztrák Inteleiket is. Május illl-én (fizetésképtelenné válik Ausztria legnagyobb pénzintézete, a Creditanstalt. A kormány elrendeli a banikzár- laiot, beszünteti a kamatfizetést a külföldi hitelezőknek, zárolja az állampolgárok bankbetétjeit. De az osztrák csőd után a főként francia hitelezők Magyarországról is kezdik visszavonni a rövid lejáratú (hiteleket, s ez már májusban előidézi a devizahiányt. Gyorsan apad a Nemzeti Bank aranykészlete, a félév végére már alig negyedét fedezi a forgalomban levő pénz értékének. Május 19-én a Népszövetség tanácsa — angol javaslatra — a hágai Nemzetközi Bíróság elé utalja a vámunió ügyét: vizsgálja meg, összefér-e a béke- szerződések cikkelyeivel. Két nappal később Grandi olasz külügyminiszter egy genfi megbeszélésen tájékoztatja magyar kollégáját, Károlyi Gyulát: Mussolini elutasítja a német1—osztrák unió tervét, de csakis ebben a kérdésben hajlandó támogatni a franciákat; viszont a távolabbi jövőben erősíteni kívánja a német—olasz barátságot. Mindez vigasztalóan hangzik Budapesten, a pénzügyi gondok ellenére is: úgy látszik, az olasz taktika harmonizál a bethlenivel. * Ekkor, május végén már folynak a tavaszi kiképzési évadot lezáró versenyek, ünnepségek a Ludovikán. Itt is, ott is feltűnnek az ismerős nevek, Oester- reicher akadémikus akkori és Pál'ffy tábornok későbbi bajtársainak nevei. Szereplésük nemcsak képességeikről, érdeklődésükről árulkodik, hanem- a korszak arculatának, az akadémia szellemének furcsa kettősségéről is. lA május 2ll-iki lovasverseny győztese Illy Gusztáv tüzér akadémikus. Egyébként ő a (Leventekor irodalmi szakosztályának elnöke — tanár elnöktársa a derék fűzfapoéta, Rózsás százados —, Kisfaludy-centenáriumot szervez, februárban pedig vitaversenyt — Van-e esztétikai értéke a világháborús tárgyú szépirodalomnak? —, amelynek ő az első helyezettje, akárcsak az ez évi novellapályázatnak. Egy másik tüzér, Pórffy György a zenei osztály elnöke, kórus- és zenekarvezető. Igaz, az (énekes—zenész reportoár egy kicsit meghökkentő, elég, ha fölidézzük egyetlen ünnepség zenei anyagát: a Himnusz és Papp-Váry -Elememé Magyar Hiszekegye után a műszaki csoport-segédtiszt, Reich Egon százados utász-indulója (következik, majd Kossuth-induló, aztán részletek Kacsóh Pongrác János vitézéből, s a befejező Szózat éneklése előtt a Lenoir-szerzette Parlez moi d’amour-1 játssza a zenekar. A május 17-i ünnepségen Pórffy magánszámmal is fellép, régi magyar dalokat ad elő zongorakísérettel. Ö is rendez vitaversenyt a maga szakosztályában, a cél: eldönteni, hogy a cigánymuzsika vagy a (klasszikus magyar zene van-e nagyobb hatással külföldön. A szellemről — és ez meglepő a „sírva-vigadó” filmek, színdarabok virágkorában, épp a Ludovikán — az egyik akadémikus, Gasfcó Dénes fennmaradt dolgozata tanúskodik: „Kern, Molnár, Bartók és Kodály népdalgyűjtései új világot s új lehetőséget tártak fel... Ebben a forradalmian új fejlődésben kétségtelenül Bartóké a vezető szerep... Legfőbb ühletője a magyar parasztdal a maga ősi, eredeti tisztaságában... Főműveit, a Kékszakállú herceget, a Fából faragott királyfit, a Csodálatos mandarint világszerte ismerik ... ö a mad európai zenei élet legkimagaslóbb tehetsége, zenéje a jövő zenéje ...” A lovasversenyt követő ünnepségen leplezik le a huszár akadémikus Ré- vay Kálmán pályadíj -nyertes képét: Szent György rohamra vezeti a magyar 605
