Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 7. szám - Száraz György: A tábornok XXVIII. (életrajzi esszé)

rövid lejáratú osztrák Inteleiket is. Május illl-én (fizetésképtelenné válik Auszt­ria legnagyobb pénzintézete, a Creditanstalt. A kormány elrendeli a banikzár- laiot, beszünteti a kamatfizetést a külföldi hitelezőknek, zárolja az állampol­gárok bankbetétjeit. De az osztrák csőd után a főként francia hitelezők Ma­gyarországról is kezdik visszavonni a rövid lejáratú (hiteleket, s ez már május­ban előidézi a devizahiányt. Gyorsan apad a Nemzeti Bank aranykészlete, a félév végére már alig negyedét fedezi a forgalomban levő pénz értékének. Május 19-én a Népszövetség tanácsa — angol javaslatra — a hágai Nem­zetközi Bíróság elé utalja a vámunió ügyét: vizsgálja meg, összefér-e a béke- szerződések cikkelyeivel. Két nappal később Grandi olasz külügyminiszter egy genfi megbeszélésen tájékoztatja magyar kollégáját, Károlyi Gyulát: Musso­lini elutasítja a német1—osztrák unió tervét, de csakis ebben a kérdésben haj­landó támogatni a franciákat; viszont a távolabbi jövőben erősíteni kívánja a német—olasz barátságot. Mindez vigasztalóan hangzik Budapesten, a pénzügyi gondok ellenére is: úgy látszik, az olasz taktika harmonizál a bethlenivel. * Ekkor, május végén már folynak a tavaszi kiképzési évadot lezáró versenyek, ünnepségek a Ludovikán. Itt is, ott is feltűnnek az ismerős nevek, Oester- reicher akadémikus akkori és Pál'ffy tábornok későbbi bajtársainak nevei. Sze­replésük nemcsak képességeikről, érdeklődésükről árulkodik, hanem- a korszak arculatának, az akadémia szellemének furcsa kettősségéről is. lA május 2ll-iki lovasverseny győztese Illy Gusztáv tüzér akadémikus. Egyébként ő a (Leventekor irodalmi szakosztályának elnöke — tanár elnök­társa a derék fűzfapoéta, Rózsás százados —, Kisfaludy-centenáriumot szer­vez, februárban pedig vitaversenyt — Van-e esztétikai értéke a világháborús tárgyú szépirodalomnak? —, amelynek ő az első helyezettje, akárcsak az ez évi novellapályázatnak. Egy másik tüzér, Pórffy György a zenei osztály elnöke, kórus- és zenekarvezető. Igaz, az (énekes—zenész reportoár egy kicsit meghök­kentő, elég, ha fölidézzük egyetlen ünnepség zenei anyagát: a Himnusz és Papp-Váry -Elememé Magyar Hiszekegye után a műszaki csoport-segédtiszt, Reich Egon százados utász-indulója (következik, majd Kossuth-induló, aztán részletek Kacsóh Pongrác János vitézéből, s a befejező Szózat éneklése előtt a Lenoir-szerzette Parlez moi d’amour-1 játssza a zenekar. A május 17-i ün­nepségen Pórffy magánszámmal is fellép, régi magyar dalokat ad elő zongo­rakísérettel. Ö is rendez vitaversenyt a maga szakosztályában, a cél: eldön­teni, hogy a cigánymuzsika vagy a (klasszikus magyar zene van-e nagyobb ha­tással külföldön. A szellemről — és ez meglepő a „sírva-vigadó” filmek, szín­darabok virágkorában, épp a Ludovikán — az egyik akadémikus, Gasfcó Dé­nes fennmaradt dolgozata tanúskodik: „Kern, Molnár, Bartók és Kodály nép­dalgyűjtései új világot s új lehetőséget tártak fel... Ebben a forradalmian új fejlődésben kétségtelenül Bartóké a vezető szerep... Legfőbb ühletője a ma­gyar parasztdal a maga ősi, eredeti tisztaságában... Főműveit, a Kékszakállú herceget, a Fából faragott királyfit, a Csodálatos mandarint világszerte isme­rik ... ö a mad európai zenei élet legkimagaslóbb tehetsége, zenéje a jövő ze­néje ...” A lovasversenyt követő ünnepségen leplezik le a huszár akadémikus Ré- vay Kálmán pályadíj -nyertes képét: Szent György rohamra vezeti a magyar 605

Next

/
Oldalképek
Tartalom