Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 7. szám - Gál Sándor: kudarc, mindig, pillanatkép (versek)

GÁL SÁNDOR kudarc régen nem írtam verset ha jól emlékszem cseresznyeéréskor volt bennem egy szép sor enyhe lejtésű mint az otthoni táj és napsugaras stiglinc szólt benne meg sárgarigó nem tudom visszaidézni szárnyatlan erdő vak varjúcskák mennyi az út? egy-két lépés leginkább sárban latyakban végül sem háborúban sem békében mindig valaminek a szegélyén nyelvnek hazának temetőnek 577 mindig

Next

/
Oldalképek
Tartalom