Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 5. szám - Száraz György: A tábornok XXVI. (életrajzi esszé)

annak következményeivel együtt. A feladatot csak az egész németség szerves részét képező Ausztria végezheti el sikeresen.” Néhány mondatot idézek fel újra Pálfy főhadnagy 1937-es következteté­seiből: „Az előbb-utótób bekövetkező és bennünket legközvetlenebbül érintő újrarendezés lehetőségeiből szinte ki vagyunk zárva. Nemcsak a mind a négy világtáj felől idekacsintó hatalmi érdekek és törekvések nem számolnak ve­lünk, de maga a magyarság kapcsolja ki magát azokból az erőikből, amelyeknek eredője — bárhogyan alakuljon is — keresztül fog haladni rajtunk... Még a legnagyobb óvatosság, jelen helyzetünkkel való legmesszebb menő számolás . .. mellett is tág tere nyílna a jövőnkre Vonatkozó egységes szemlélet kialakítá­sának ... Azonban teljes a szélcsend. A trianoni keretbe magát oly hamar 'bele­talált nemzet sem politikai vezetőitől, sem szellemi elitjétől, sem egész társa­dalmából kiindulva erre vonatkozó irányt, biztatást, kezdeményező lökést nem kap.” Pálffy főhadnagy ezt az „új ember”, Gömbös Gyula halála után, a né­met—olasz» orientáció virágzásának idején írta. Nézzük, mit ír a tizedik évfor­duló alkalmával — Gömbös előtt! — Bajcsy-Zsilinszky Endre az Előőrs ha­sábjain: „Kormány, törvényhozás és társadalom lassan egy kényelmes ismeretlent állított be kezdetleges politikai egyenleteibe, s azt Trianonnak nevezte el. Min­den sikertelenséget trianoni lepellel takartak le. Minden szégyenletes megalku­vás Trianont sóhajtva vágta magát mártír-pózba... Míg minden baj forrásául Trianont festik a falra mostani vezetőink, ugyanakkor magukat már életükben pantheonba helyezik, s falfestményeken, drága gobleneken, hízelgő könyvek­ben, töméntelen dísz-banketten, ünnepi szónoklatokban, bűnös fényűzésben és ízléstelen, nemzetünk és országunk mai helyzetétől véresen elütő külső pom- pázásban ünineplik és örökítik meg... Egyik oldalon a trianoni örök formula minden bajunkra, másik oldalon ez a furcsa, groteszk honalapítási póz és pa­rádé ... Elmaradván a belső országrendezés, elsősorban a nemzet lelki, gazda­sági, szociális újjászerveződése, most nincs sem nyugalom, sem önbizalom, sem tettreikészség, sem természetesen kiválogatott nemzeti vezérkar... Az Anschluss egyre fenyegetőbb formáiban adja le intő jeleit az ellene lázadó Trianon-ren- dező politikának, s közben Magyarország elsőszülöttségének csillaga föl-föl- tűnik az alkonyodó égen. És mi itt állunk készületlenül, nyekeregve a tíz év előtti frázisokat, előestéjién egy nagy belső összezavar odásnak .. „Groteszk honalapítási póz és parádé” — Horthy egykori szegedi kapitá­nyát csaknem nyílt kormányzósértésre ragadja az indulat, éppen a „póz és parádé” — az államfői jubileum — kellős közepén. De ő — az Előre más cik­kei tanúsítják — még hisz a felfelé törő „új emberben”; Pálffy főhadnagy már Gömbös után veti papírra csaknem ugyanazokat a gondolatokat... (Folytatjuk) 449

Next

/
Oldalképek
Tartalom