Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 1. szám - Rózsa Endre: Medúzák, Összevont hadgyakorlat (versek)

A mélyből fölkerengő csészealj felszólítás nélkül tüzelt.

Villanás volt csak a csalánmarás. S mint bolygóközi lézerüzenet,

csuklómtól a szívemig hasított. (Kriptarésen át huzat így süvölt.) Minden véletlen: fölnyíló titok. Haj, ős-rejtély, örök-örvényű öl!

Összevont hadgyakorlat

Tenger vakondjai, ti vízalatti rakéták, torpedók — milyen rettentő kúpot túrtok, ha telibe találtok egy hajót?

Csikóhalak, mély ár kengyelfutói, karhatalmi polip, agg tengernagy homár — kit mozgősíttok, kihez fellebeztek, míg vészharangként ráng az ős homály?

Harci helikopterek duruzsolják szúnyogfelhőkként: béke, béke van.

Ízlelgetem hát én is ezt a szót, de valamin mindig megkorcan fogam.

S ha arcizmaim feszítem keményen — állkapcsom csattan össze hangosan ...

Hűvös lett hirtelen. A nagy est ránk zuhan.