Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 2. szám - Hajdu Demeter Dénes: Hejtok lyányok guzsalyasba (Domokos Pál Péter Bartók-könyvéről)
Miért rezzen össze még ma is, ha nadrágos embert lát?” — csillapítom nyugtalanságát. Szapora pillantását megállítja: „Rezzen a nadrágom szára.” ,,Demokrácia van.” „Xjgy indult”. „Kend is nadrágot visel”. „A csizma szárába dugva”. „Tán szé- gyenli a hosszát?” „A csizma szégyellné, ha eltakarnám a szárát.” „És már a végrehajtók is elmaradtak.” Arcvonásai megenyhülnek. „Elég, ha eszembe juttatod.” „Igazával mit kezdett, ha sérelem érte?” — kérdezem, látva enyhülését, „összegyű- tögettem.” „Meddig?” Kútból meritkező szemét égnek emeli. „Ameddig a szegény ember gyűtögeti, harangszóig.” „Aztán?” „lmáccságba fojtottam”. „Sose volt alkalma a nyelvoldásra?” „Vóni vöt, de az utolsó pillanatban mindig visszanyelődött.” „Vagy visszanyelettték.” „Én mindig ászt mondtam: ha a munkám nem szerez érvényt igazamnak, megette a rossz nyavaja.” „És szerzett?” „Hol igen, hol nem. Ha nem, akkor sem panaszlottam a sorsomat. Még többet dógoztam.” „A többiek, akikkel együtt dolgozott? ” „Arra mindig ügyeltem, hogy ne igazoggyák a dologtalánokhoz. Erre te es ügyejj.” Mit lehessen mondani az Ortutay- és mások-fléle fonetikus lejegyzés módszeréről, regénybeli jogosultságáról? Az imáccság, marattam, ügyejj: a szóelemző helyesírás szabályos ejtésével ugyanezt eredményezi. Igaz, így következetesebb, ha maradunk a fonetikus írásnál. Ezzel a stilisztikai eljárással sokféle rokonítást oldunk meg (a népköltés és a dialektológiai lejegyzésmódjával, a móriczi módszerrel, a tényirodalommal stb.), általában funkcionális, légkör-teremtő, jellemző-értékű mozzanat. Könnyen átbillenhetne önellentétbe, vagyis modorosságba. A Kazinczy-kö-vetelte ízlésszabadság kategóriái eligazítóbbak, mint a tiltó iskola szabályai. Tamás hűség- eszménye sokféléképpen realizálódik: a székely népcsoport lírai hitelességének kérdésévé válik az objektív nyelvi hűség is. Olyan hűségkérdés ez (esztétikai értelemben is), mint Tamás első kötetének joggal híressé vált szereplírai ciklusa anyja, Kiss Emerencia sosemvolt, azaz fiktív kapcsos könyvéből: „Arra kérlek, ne kerülj messze tőlünk.” Ez az aparegény a Vigyázó madár továbbzengő parainézis-mondata. Szebb intelmet, kérelmet ki fogalmazna meg „a tiszta ég vigyázásáról” a költő gyorsuló, szolgálatos, megjósolhatatlan égjáró körei előtt? DOMOKOS PÁL PÉTER: BARTÓK BÉLA KAPCSOLATA A MOLDVAI CSÁNGÓMAGYAROKKAL Domokos Pál Péter új könyve nem csupán tiszteletteljes főhajtás a világhírű művész és tudós születésének századik évfordulója alkalmából, megemlékezés arra a kiváló emberre, akitől egész életére szóló ösztönzést és példamutatást nyert a hajdani csíkszéki tanár, — ez a könyv több centenáriumi tiszteletadásnál, mert egy sokáig fájó hiányt is pótol: régvárt ízelítőt nyújt a legkeletibb magyarok kevésbé közismert népi kultúrkincséből. A második világháború befejezése óta felcseperedett nemzedékek megkésve isUramat szótalan szerettem — Hűségben füődig követtem! CS. NAGY ISTVÁN 190 Hejtok lyányok guzsalyasba
