Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 2. szám - Hajdu Demeter Dénes: Hejtok lyányok guzsalyasba (Domokos Pál Péter Bartók-könyvéről)

Miért rezzen össze még ma is, ha nadrágos embert lát?” — csillapítom nyugta­lanságát. Szapora pillantását megállítja: „Rezzen a nadrágom szára.” ,,Demokrácia van.” „Xjgy indult”. „Kend is nadrágot visel”. „A csizma szárába dugva”. „Tán szé- gyenli a hosszát?” „A csizma szégyellné, ha eltakarnám a szárát.” „És már a vég­rehajtók is elmaradtak.” Arcvonásai megenyhülnek. „Elég, ha eszembe juttatod.” „Igazával mit kezdett, ha sérelem érte?” — kérdezem, látva enyhülését, „összegyű- tögettem.” „Meddig?” Kútból meritkező szemét égnek emeli. „Ameddig a szegény ember gyűtögeti, harangszóig.” „Aztán?” „lmáccságba fojtottam”. „Sose volt alkalma a nyelvoldásra?” „Vóni vöt, de az utolsó pillanatban mindig visszanyelődött.” „Vagy visszanyelettték.” „Én mindig ászt mondtam: ha a munkám nem szerez érvényt iga­zamnak, megette a rossz nyavaja.” „És szerzett?” „Hol igen, hol nem. Ha nem, akkor sem panaszlottam a sorsomat. Még többet dógoztam.” „A többiek, akikkel együtt dolgozott? ” „Arra mindig ügyeltem, hogy ne igazoggyák a dologtalánokhoz. Erre te es ügyejj.” Mit lehessen mondani az Ortutay- és mások-fléle fonetikus lejegyzés módszeré­ről, regénybeli jogosultságáról? Az imáccság, marattam, ügyejj: a szóelemző helyes­írás szabályos ejtésével ugyanezt eredményezi. Igaz, így következetesebb, ha mara­dunk a fonetikus írásnál. Ezzel a stilisztikai eljárással sokféle rokonítást oldunk meg (a népköltés és a dialektológiai lejegyzésmódjával, a móriczi módszerrel, a tény­irodalommal stb.), általában funkcionális, légkör-teremtő, jellemző-értékű mozzanat. Könnyen átbillenhetne önellentétbe, vagyis modorosságba. A Kazinczy-kö-vetelte ízlésszabadság kategóriái eligazítóbbak, mint a tiltó iskola szabályai. Tamás hűség- eszménye sokféléképpen realizálódik: a székely népcsoport lírai hitelességének kér­désévé válik az objektív nyelvi hűség is. Olyan hűségkérdés ez (esztétikai értelem­ben is), mint Tamás első kötetének joggal híressé vált szereplírai ciklusa anyja, Kiss Emerencia sosemvolt, azaz fiktív kapcsos könyvéből: „Arra kérlek, ne kerülj messze tőlünk.” Ez az aparegény a Vigyázó madár tovább­zengő parainézis-mondata. Szebb intelmet, kérelmet ki fogalmazna meg „a tiszta ég vigyázásáról” a költő gyorsuló, szolgálatos, megjósolhatatlan égjáró körei előtt? DOMOKOS PÁL PÉTER: BARTÓK BÉLA KAPCSOLATA A MOLDVAI CSÁNGÓMAGYAROKKAL Domokos Pál Péter új könyve nem csupán tiszteletteljes főhajtás a világhírű művész és tudós születésének századik évfordulója alkalmából, megemlékezés arra a kiváló emberre, akitől egész életére szóló ösztönzést és példamutatást nyert a hajdani csíkszéki tanár, — ez a könyv több centenáriumi tiszteletadásnál, mert egy sokáig fájó hiányt is pótol: régvárt ízelítőt nyújt a legkeletibb magyarok kevésbé közismert népi kultúrkincséből. A második világháború befejezése óta felcseperedett nemzedékek megkésve is­Uramat szótalan szerettem — Hűségben füődig követtem! CS. NAGY ISTVÁN 190 Hejtok lyányok guzsalyasba

Next

/
Oldalképek
Tartalom