Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 2. szám - Dercsényi Dezső: Művészetünk kezdetei? (tanulmány)

PÁRKÁNY RÉSZLETE PILISSZENTKERESZTRÖL

nül a módszeresen megindult műemléki helyreállításoknak, illetve régészeti feltárásoknak van nagy szerepe.

A kezdet azonban a véletlené. Kampis Antal a feldebrői altemplom egyik pillérfőjére hívta fel a figyelmet, amelyen egy megkezdett — de talán félbehagyott — palmettasor díszük. Csányi Károly vasárnapi kirándulótársasága Sződön a templom lépcsőjét alkotó két palmetta-díszes kőfaragványra talál. A leletekre annak idején Zakariás G. Sándor elmondása szerint ő figyelt fel, a Szépművészeti Múzeumba szállított (ma a Magyar Nemzeti Galériában levő) két össze nem illő töredéket Entz Géza publikálta. Ö egyben az utolsó, aki még kitart véleményem mellett, sőt tovább is fejleszti, mert az eddig ismert emlékeket két csoportba osztja. Egyikbe sorolja a székesfehérvári és a sződi .töredékeket, a másikba a többieket, és ez időben még egyedülálló egyik pilisszentkereszti párkányt, amely a két csoport közti átmenetet képviseli. Györffy György nyomán, aki a honfoglalók művészetét megkísérelte a szasszanida birodalomból kivált kálizokhoz kötni, Entz szerint olyan királyi műhellyel van dolgunk, amelynek kőfaragói jól ismerték a honfoglalók fémművészeté- nek posztszasszanida formakincsét, s nincs kizárva, világi épületeken is alkalmazták. Ugyanezt hangsúlyozta poitiers-i előadásában is..

Csak egyetérteni lehet Entz Géza azon megállapításával, hogy aligha állhatott olyan templom Sződön, amelyből ezék a faragványok származtak, s véleménye szerint a váci székesegyház lépcsősorát díszítették, ami a XI. század 70-es éveiben való készülését jelentené. Itt azonban figyelembe kell venni Vác egyházi épületeinek (bonyolult kérdését.

Kétségtelen, hogy Vác püspökségét István király alapította, de az is, hogy székesegyházának építése (egybehangzó krónikás adatok szerint, amelyek a mogyoródi

177