Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 2. szám - Kántor Péter: A folyóparton, A legsápadtabb csillag (versek)

KÁNTOR PÉTER

A folyópartonA folyóparton

ahol magúkra látnak a fák

én téged llátlak.

Két part közé szorítva visz a víz.

Mintha cirógatná hajad a szél.

Mintha — ócska kékszemű trükkel — rámmosolyognál.

És furcsán elnehezülnek a lombok.

Cifra ruha rajtam a hallgatás.

Meg kéne, meg kéne szólalni. Felhasítani a (bársony-csöndet.

Feldúlni 'érted a folyót.

A legsápadtabb csillag

Azt hiszem, te a fényre vársz csak csökönyös, lázas dacod éltet te vagy a legsápadtabb csillag és ez a sápadtság a vérted.

Hányszor izzottaim már fel érted és hányszor vártam, mikor virrad virággal űzve a sötétet — te vagy a legsápadtalbb csillag.

120