Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 12. szám - Garai Gábor: A reformátor (dráma)
Együtt a másik strófát! (együtt énekelnek) „E jámbor nemzet átall eszmélni rossz-során, és nászt ül en-lbajával, ahogy megjósolám, hát mit tegyek? én elmegyök, de keverem a kártyát: remény emel, szerencse fel, nem hagyom ott a játszmát.” I. SVÁJCI DIÁK Induljunk, elég volt itt lopni a napot. Hívd a fogadóst! II. SVÁJCI DIÁK Hé, fogadós! FOGADÖS (előzékenyen előjön a kármentő mögül): Parancsoljanak, ifjú uraim! I. SVÁJCI DIÁK Két nap, egy éj, s a 'lovainknak abrak meg istálló! Tessék! Ennyi elég lesz? FOGADÓS (megnézi a pénzt) Ó, egy svájci arany, S valódi. Szépen megköszönöm. Ámbár egy éjszakára maradhatnának még ifjú uraimék, merthogy ott kint, úgy szakad az eső, nem csak kegyelmetek fáznak meg, a lovak is megsínylik — március vége nálunk se tél, se tavasz. II. SVÁJCI DIÁK Mennünk kell és kérjük a lovakat állíttassa elő. FOGADÓS Parancsolatjukra. I. SVÁJCI DIÁK (halkan) De ez a Junker Jörg, aki itt héber nyelvű könyvet olvas, miféle Junker, mondja? FOGADÓS (súgva, a nevet nem lehet érteni) Ez (Luther) és semmiféle Junker! Sietek! a lovak után nézek. (el.) LUTHER (nehézkesen feltápászkodik asztalától, biccent az idegen diákok felé, elindul az emeletre vezető lépcsőhöz.) MÜNTZER ÉS KARLSTADT ekkor lép be az étterembe, Müntzer közismert hadiöltözékét viseli, rövid, prémmel szegélyezett zekét, oldalán tört. Karlstadt: alul pap, felül polgár vagy harcos, oldalán kard. Mindketten észreveszik a távozó — Junker Jörgnek álcázott — Luthert. A szedelőzközdő svájci diákokhoz fordulnak. MÜNTZER Tisztesség ne essék szólván: tudják-e, ki volt ez az űr, aki épp felment? I. SVÁJCI DIÁK Junker Jörgnek mondta magát. II. SVÁJCI DIÁK Csakhogy a fogadós szerint ő, maga: Dutten... vagy Hutten? aligha lehet az utóbbi, mit is keresne itt!? KARLSTADT Dutten? Hutten? FOGADÓS (msszatér) A lovak előálltak. MÜNTZER S ti kegyelmetek merre igyekeztek, ha kérdésem «nem sért? I. SVÁJCI DIÁK Mi Wittenbergbe, Luthert hallgatni. KARLSTADT öt ott egyhamar nem hallhatjátok! II. SVÁJCI DIÁK Pedig híre járt, hogy visszatér maholnap. KARLSTADT Mende-monda! I. SVÁJCI DIÁK Akkor is elmegyünk. MÜNTZER Csak éjidőben lovagoljatok, nappal veszedelmes. És egyáltalán — vegyétek eszetekbe, ez nem .Svájc. Itt most minden forr, zubog, akár a katlanban a víz, mielőtt a tollai osztott pulykát beledobják. I. SVÁJCI DIÁK Nem félünk mi, uram! KARLSTADT Isten kísérjen! (A két svájci diák el.) MÜNTZER (a fogadóshoz) Három kupa sört ihozz, és (hívd le, kérlek, 1073