Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 12. szám - Garai Gábor: A reformátor (dráma)
MÜNTZER Török, török, akár az ördög a Bibliában! Épp kegyelmed mondta, hogy ott, messzii Hungáriában égett palota, viskó, ember, állat; hát megérthetjük még azt itt mi is, előbb papírt vetünk máglyára, aztán embert vetünk — vagy vetnek, attól függ, 'tói győz! Forrong itt minden, lovagok, parasztok, pápisták, lutheránusok, gazdag, szegény ... MAGYAR DIÁK Pedig én ide csak tanulni jöttem, oly nagy a híre nálunk Wittenbergnek. MÜNTZER Tanulhat is majd, amdg bírja ésszel! (Kiakaszt egy bocskort ábrázoló táblát egy ház falára) Kézzé meg jól, ez csak egy üzenet, a parasztok üzenik az uraknak, a fejedelmeknek és püspököknek, dézsma-szedökndk, búcsú-árusoknak: hogy többen vannak a bocskorosok, mint a csizmát s topánkát viselők, és jaj lesz, ha eljön a bosszú napja... (Előveszi tüzszerszámát és meggyújtja a máglya alatt a forgácsot) (Luther jön, mellette közvetlenül a hatalmas termetű Bugenhagen, majd a karcsú Melanchton, az apró Karlstadt, utóbbit követik az egyetem diákjai. Bugen- hangen egy halom könyvet és egy pergamentekercset hoz. Mindnyájan talárban) LUTHER (Bugenhagenhez) Ne támogass, jobban érzem magam, főfájásom elmúlt. BUGENHAGEN Talán a friss levegő segített. LUTHER Mindegy. Talán. Ne izgulj, nem fogok megtántorodni. (Karlstadthoz) Karlstadt, remélem, a diákokat kioktattad, ez nem vásári móka, nem kíntorna, medrvetáncoltatás, viselkedjenek illő módon. KARLSTADT Még bent az egyetemen közöltem velük kívánságod. De nagyon lelkesek... LUTHER Lelkűkben őrizzék lelkesedésük! MELANCHTON Márton, híved vagyok, hát szólanom kell, amíg nem késő... LUTHER Hallgatlak, Fülöp. MELANCHTON Ügy vélem, elég lenne Bek vagy Emser iratait a tűzbe vetni, hagyjuk egyelőre azt a pápai bullát, vagy legalábbis ne nyilvánosan... Tégy vele kedved szerint... LUTHER Igazad van, azt a pápai szart az ámyékszékbe is dobhatnám — de úgy tegyem, titokban, hogy senki meg ne tudja véleményem, úgy vallják színt? Lelkiismeretem, mint láng-kaiddal az angyal, (kényszerít. De te elmehetsz, ha úgy gondolod. MELANCHTON Maradok LUTHER Jól van. No lám, ezt a máglyát valaki meggyújtotta már — csak úgy dohog — mielőtt ide értem volna! MÜNTZER Én, uram. LUTHER Árnyam vagy, hogy előttem jársz — a nap se süt?! MÜNTZER Márton, csak az utad egyengetem. LUTHER Egyenes az úgyis. No nem baj, Müntzer. Tudom, hívem vagy, neked már szivedben ég az, mát én éppesak elgondolok. S ha olykor el-eltöprengek felőle, mi lenne vélünk, ha váratlanul elszólít engem közületek az Űr, hát rád bíznám, Tamás, legszívesebben ügyünk vezérletét, csak végre most már mérsékletet s fegyelmet is tanulnál. Csak ne siess úgy mindig, csak ne kapkodj. MÜNTZER Vessünk a tűzre, mert előbb kihamvad... BUGENHAGEN Jönnek! Eök János — Spalatin kiséri. LUTHER Kötelessége! Azért udvari káplán Frigyesünknél, s hidd meg, ez a kötés 1058
