Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 11. szám - Tadeusz Nowak: A lenmező zsoltára, Litánia, Rossz lába zsoltára, Az álom zsoltára (versek, Bella István műfordításai) - Fagyos király (cigány népdal, Győri László műfordítása)

Hej, a fiút kibocsátja, eléfekszik paripája.

A hétéves fiút várja, az meg odamegy hozzája, fölugrik a ló hátára, édesanyját ölbe kapja, maga elé igazítja, a felhőket átszakítja, úgy esik be udvarukba.

Hazaér a kisfiúcska, a kemencét dugig rakja, parazsat visz a jászolba, a kardját meg leakasztja, a forró kenyéren átszúrja, úgy köti az oldalára.

— Ajjaj, Murgu, kenderfarkú, uzsgyi, ugorj, eredjünk el, uzsgyi, ugorj, eredjünk el ahhoz a híres királyhoz,

a nótáját elhúzzuk ma.

— Ajjaj, gazdám, édes gazdám, hogyan menjek veled hozzá?

— Ügy menj, Murgu, olyan módra, se engemet, se tégedet

ne vigyél az úton bajba!

Murgu röpült a fiúval, hétéves kis gazdájával,

Fagyos királynak kertjébe bocsátkozott le, a földre.

Fagyos király sebbel-lobbal elébe áll dérrel-dúrral.

Kardjával ő vágni kezdi, a ló pedig fújni kezdi.

A kard addig vágja-űzi, hogy a csontja se marad néki. hogy a csontja se marad néki.

Kodály Zoltán Emlékkönyv. 1942. Csenki Imre gyűjtéséből Győri László fordítása