Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 11. szám - Csua Amiredzsibi: Data Tutashia (regényrészletek, Bíró margit és Komlósy András fordításai)
Tanárom visszajött és elkezdtük az első órát. Hét éven át tanított Szegedi gróf i német nyelvre, de nem emlékszem, hogy az illem és az udvariasság szabályait akár isak egyszer is megszegte volna. Korunk ugyan eltörölte a címeket, de én soha sen- átől sem hallottam, hogy a tanáram neve mellől elhagyta volna a grófi titulust, lnnék oka — gondolom — személyiségében, viselkedésében, az emberekkel való kap- solatának a jellegéiben rejlett. Szegedi gróf végelgyengülésben balt meg. Elaludt és többé nem ébredt fel. Elő- ehaladott kora és testi gyengesége ellenére élete utolsó naipjáig megőrizte kitűnő mlékezőtehetségét és szellemi frisseségót. A tanítványain kívül senki nem járt hozzá, ők is találtak rá, amikor meghalt. \ lakóbizottság a lakásában elegendő pénzt tálált a temetéséhez. A vagyonát is ösz- ízeírták: ágynemű, bárom váltás fehérnemű, egy rend ruha — amit minden nap hor- lott —, egy sétaibot, háztartási apróságok, a panoptikum és egy nagy köteg kézirat. \ kaukázusi csendőrök volt főnöke semmi mást nem hagyott hátra a halála után. Az alagsort lezárták. Végeláthatatlan pereskedés kezdődött amiatt, hogy kié le- ;yen Szegedi „lakása”. Nem emlékszem, nem is fontos, hogy ki pereskedett ki ellen, íogy melyik lakó oldalán állt laz igazság, és hogy végül is ki költözött be az alag- íonba. Mindenesetre, iámig az igazságszolgáltatás az igazságot kereste, addig az aba- lályt nem ismerő testűik Szegedi alagsori lakását romantikus játékaik színterévé ették, és ebben természetesen egy csöppet sem zavarta őket, hogy az elhunyt lakó Hagyatéka valamelyik jegyzőkönyvben tételesen fel volt sorolva. A viaszfigurák új gazdákra találtak. Udvarunk egén pedig ezerszámra röpködtek a kéziratlapokból készült papírgalambok. Házmesterünk többször is komolyan felháborodott amiatt, hogy i gyerekek teleszemetelték velük az udvart, de valójában senki sem törődött a játékaikkal, amíg tüzet nem gyújtottak az alagsorban. Az oltáshoz még egy tűzoltó sgység is kivonult a fecskendőivel. Csak ezután éreztem magam feljogosítva arra, rogy volt tanárom lakáséba bemenjek, és életemben ekkor éreztem meg először, íogy mit jelent az a szó: „pogrom”. összeszedtem Szegedi gróf feljegyzéseit. Egy részük szétázott, más lapok félig /agy teljesen elégtek. Hazavittem, ami -megmaradt belőlük és számozásuk szerint sorbanaktaim őket. Kiderült, hogy az írásnak mindössze az egyötöd vagy az egynatod része maradt meg. A kéziratos szöveg olvasása nem ment könnyen, akkor még nem tudtam olyan jól oroszul. Műveltségem sem volt annyi, -hogy megértsem az alapgondolatát, de -a feljegyzések egy betyár életével voltak kapcsolatosak, és még az a kevés is, amit el tudtam olvasni és megértettem belőlük, örökre belevósődött az emlékezetembe. Hosszú idő telt el azóta. Rájöttem, hogy Szegedi gróf panoptikuma a műve hőseit ábrázoló szobrocskákból állt össze. Megpróbáltam legalább néhány figurát előkeríteni, de nem sikerült. Akkor ismét a mű fennmaradt részleteihez fordultam, felkerestem az ott említett egyes személyéket vagy a hozzátartozóikat, leírtam, amit elmondtak, és ezeket most Szegedi 'gróf saját feljegyzéseivel együtt ebben a könyvben átnyújtom az olvasóinak. ELSŐ KÖNYV Egyes embereknek, bár a sors szinte minden erénnyel, ezernyi jó tulajdonsággal megáldotta őket, nincs meg az a képességük, hogy ezeket helyesen használják fel. Más a tehetség, és más az a képesség, hogy helyesen éljünk vele. Előfordulhat, hogy bét embernek azonosak a lehetőségeik, de különböző az erkölcsük; ilyenkor a lehetőségeivel mindegyikük a maga erkölcsének megfelelően él. Az ember tetteinek az értékét azok erkölosd értéke határozza meg. Meg vagyok győződve arról, hogy minden kor társadalmában többé-kevésbé megvolt az életterük mind a sasoknak, mind a keselyűknek, mind pedig ia galamboknak, és az emberek az erkölcsi hajlamaik -alapján választatták te maguknak az egyik, a másik, vagy a harmadik életformát. A csendőrparancsmiokság vezető posztján eltöltött hosszú szolgálat és az, hogy a távozásom után is közeli kapcsolatban maradtam ezekkel a körökkel, -lehetőséget 965
