Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 10. szám - Hajnal Gábor: Bizonylatok, Két portré, Évtizedek havaznak (versek)

Judit

Nem szerelem csak félelem mi felvillan szemében hazudozás és szolgaság átlátszik gyávaságán.

Fénylő szépség volt mosolya kerek formák a vágyat gyújtották fel a vérben ajándék volt e földön.

Az ifjúság elhagyta őt szánalmas a maradvány az emberség hiánya néz torzan tompán szemembe.

Évtizedek havaznak

Mögöttem becsukódtak a kapuk s már nem is mutatják maguk a kontúr nélküli sötétben s a csönd körülvesz észrevétlen

Csak a hideg eső dobol tetőkön messze valahol s én hallgatom tűnődve vénen felsajgó emlékek körében

és nem kérdezem merre hol vár rám az a meleg akol mely befogad én idegenség deres útján már sose mennék.

Állok sötétben egyedül a lélek rég nem menekül már az évtizedek havaznak s búcsúzva szólnak a havasnak.