Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 9. szám - Pomogáts Béla: A magyar avantgarde utóélete
viselt Kállai Ernő (Művészet és tömeg) vagy Justus Pál (Művészet—valóság—világnézet) is, midőn a közérthetőség követelményével, illetve az avantgarde-nak az új társadalomban betöltendő szerepével foglalkozott. 1947 márciusában — az író hatvanadik születésnapja alkalmából — Lukács György is állást foglalt a Kassák körül folyó vitában, s noha méltányolta munkásságát, lényegében megtagadta tőle a forradalmi irodalomnak kijáró elismerését: „a forradalom — fejtette ki — Kassáknál csakhamar átalakult a forma forradalmává (...). A Kassáknál megszólaló magyar munkásértelmiség hangja sohasem emelkedett gorkiji magaslatra: a munkásosztály létén, tudatfejiődésén és világtörténelmi perspektíváin keresztül az emberiség nagy problémáinak konkrét feltevéséig” (A hatvanéves Kassák). Lukács György lépett fel az Európai Iskola elméletírói ellen is: Az absztrakt művészet magyar elméletei című 1947-es bírálatban azokat a nézeteket utasította el, amelyeket Kállai Ernő A természet rejtett arca, illetve Hamvas Béla és Kemény Katalin Forradalom a művészetben című munkája képviselt. Következetes elemző munkával mutatott rá az avantgarde elméletíróinak irracionalista idealizmusára, az elméleti koncepciók birálatával együtt azonban rendkívül mereven utasította el a modern művészeti irányzatokat, s türelmetlenül politikailag károsnak minősítette a könyvek szerzőit, illetőleg kétségbe vonta politikai tisztességüket. Lukács György bírálatára még válaszolt Hamvas Béla, a további érdemi vitának azonban'' imár nem volt kifutási lehetősége: 1948-ban Kassák folyóiratait és az Európai Iskola tevékenységét egyaránt megszüntette a kultúrpolitikai vezetés. A magyar avantgarde íróinak jóformán egy egész évtizedre el kellett hallgatniok. 1956-ban jelentek meg Kassák válogatott versei, majd sorozatosan régebbi és újabb művei, közöttük művészetelméleti és -kritikai írásai. Megjelentek a magyar avantgarde mozgalmak más képviselőinek (Barta Sándor, Mácza János, Németh Andor, Kállai Ernő, Hevesy Iván, Tamkó Sirató Károly, Palasovszky Ödön) művei is, és a hatvanas évek közepétől megindult a magyar avantgarde irodalmi és művészeti eredményeinek, valamint hagyományainak tudományos birtokbavétele. Szabolcsi Miklós, Rónay György, Illés László, József Farkas, Béládi Miklós, illetve a kezdeményező szerepet vállaló Bori Imre kutatásai jelölték ki a magyar irodalmi avantgarde történeti helyét. A kutatások ösztönzésében fontos szerepet vállalt Kassák Lajos A magyar avantgarde három folyóirata című összefoglalása, amely először a Helikon 1964- es évfolyamában, később könyvalakban is (Az izmusok története, 1972) megjelent. Az 1975-ben megnyílt Kassák Múzeum a magyar avantgarde emlékeinek gyűjtése és kiállítása révén segíti elő a kutatásokat. Az avantgarde poétikai és technikai eredményei ismét integrálódtak az újabb magyar irodalomba, s a hetvenes években megjelentek az újabb (lingvisztikái és szemiotikái) jellegű avantgarde irányok hazai változatai is. Kezdetben az újvidéki Új Symposion és a párizsi Magyar Műhely hatása érvényesült, főleg a párizsi folyóirat támogatta az újabb avantgarde irodalom hazai képviselőit, a Műhely adta ki Mándy Stefánia válogatott verseit (A kés a kéz a hal, 1970), illetve Erdély Miklós szövegkonstrukcióit (Kollapszus orv, 1974). Költészetünk fiatalabb nemzedékeinél (Tandori Dezső, Oravecz Imre, Péntek Imre, Zalán Tibor, Szkárosi Endre, Székely Ákos munkásságában) ugyancsak szerepet kaptak az avantgarde szövegalakító eljárásai. FÜGGELÉK 7—8. sz. Az új művészet önarcképe (Anna Margit, Ámos Imre, Barcsay Jenő, Bálint Endre, Bán Béla, Bokros Birman Dezső, Czóbel Béla, Egry József, Forgács-Hann Erzsébet, Gadányi Jenő, Korniss Dezső, Lossonczy Tamás, Martyn Ferenc, Márffy Ödön, Vilt Tibor önéletrajza és önarcképe). 1946. 851 Az Európai Iskola Könyvtára füzetei 1—2. sz. Kiss Pál: Ember, élet, művészet (Tanulmány). 1946. 3—4. sz. Pán Imre: Bevezetés Európába. Tanulmány). 1946. 5—6. sz. Mezei Árpád: A paraszti létforma az Európai kultúrában. (Tanulmány). 1946.