Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 9. szám - Pomogáts Béla: A magyar avantgarde utóélete

viselt Kállai Ernő (Művészet és tömeg) vagy Justus Pál (Művészet—valóság—világ­nézet) is, midőn a közérthetőség követelményével, illetve az avantgarde-nak az új társadalomban betöltendő szerepével foglalkozott. 1947 márciusában — az író hatva­nadik születésnapja alkalmából — Lukács György is állást foglalt a Kassák körül folyó vitában, s noha méltányolta munkásságát, lényegében megtagadta tőle a forra­dalmi irodalomnak kijáró elismerését: „a forradalom — fejtette ki — Kassáknál csak­hamar átalakult a forma forradalmává (...). A Kassáknál megszólaló magyar mun­kásértelmiség hangja sohasem emelkedett gorkiji magaslatra: a munkásosztály lé­tén, tudatfejiődésén és világtörténelmi perspektíváin keresztül az emberiség nagy prob­lémáinak konkrét feltevéséig” (A hatvanéves Kassák). Lukács György lépett fel az Európai Iskola elméletírói ellen is: Az absztrakt mű­vészet magyar elméletei című 1947-es bírálatban azokat a nézeteket utasította el, ame­lyeket Kállai Ernő A természet rejtett arca, illetve Hamvas Béla és Kemény Katalin Forradalom a művészetben című munkája képviselt. Következetes elemző munkával mutatott rá az avantgarde elméletíróinak irracionalista idealizmusára, az elméleti koncepciók birálatával együtt azonban rendkívül mereven utasította el a modern mű­vészeti irányzatokat, s türelmetlenül politikailag károsnak minősítette a könyvek szer­zőit, illetőleg kétségbe vonta politikai tisztességüket. Lukács György bírálatára még válaszolt Hamvas Béla, a további érdemi vitának azonban'' imár nem volt kifutási le­hetősége: 1948-ban Kassák folyóiratait és az Európai Iskola tevékenységét egyaránt megszüntette a kultúrpolitikai vezetés. A magyar avantgarde íróinak jóformán egy egész évtizedre el kellett hallgatniok. 1956-ban jelentek meg Kassák válogatott versei, majd sorozatosan régebbi és újabb művei, közöttük művészetelméleti és -kritikai írásai. Megjelentek a magyar avant­garde mozgalmak más képviselőinek (Barta Sándor, Mácza János, Németh Andor, Kállai Ernő, Hevesy Iván, Tamkó Sirató Károly, Palasovszky Ödön) művei is, és a hatvanas évek közepétől megindult a magyar avantgarde irodalmi és művészeti ered­ményeinek, valamint hagyományainak tudományos birtokbavétele. Szabolcsi Miklós, Rónay György, Illés László, József Farkas, Béládi Miklós, illetve a kezdeményező sze­repet vállaló Bori Imre kutatásai jelölték ki a magyar irodalmi avantgarde törté­neti helyét. A kutatások ösztönzésében fontos szerepet vállalt Kassák Lajos A ma­gyar avantgarde három folyóirata című összefoglalása, amely először a Helikon 1964- es évfolyamában, később könyvalakban is (Az izmusok története, 1972) megjelent. Az 1975-ben megnyílt Kassák Múzeum a magyar avantgarde emlékeinek gyűjtése és ki­állítása révén segíti elő a kutatásokat. Az avantgarde poétikai és technikai eredmé­nyei ismét integrálódtak az újabb magyar irodalomba, s a hetvenes években megje­lentek az újabb (lingvisztikái és szemiotikái) jellegű avantgarde irányok hazai vál­tozatai is. Kezdetben az újvidéki Új Symposion és a párizsi Magyar Műhely hatása érvényesült, főleg a párizsi folyóirat támogatta az újabb avantgarde irodalom hazai képviselőit, a Műhely adta ki Mándy Stefánia válogatott verseit (A kés a kéz a hal, 1970), illetve Erdély Miklós szövegkonstrukcióit (Kollapszus orv, 1974). Költészetünk fiatalabb nemzedékeinél (Tandori Dezső, Oravecz Imre, Péntek Imre, Zalán Tibor, Szkárosi Endre, Székely Ákos munkásságában) ugyancsak szerepet kaptak az avant­garde szövegalakító eljárásai. FÜGGELÉK 7—8. sz. Az új művészet önarcképe (Anna Margit, Ámos Imre, Barcsay Jenő, Bálint Endre, Bán Béla, Bokros Birman Dezső, Czóbel Béla, Egry József, Forgács-Hann Erzsé­bet, Gadányi Jenő, Korniss De­zső, Lossonczy Tamás, Martyn Fe­renc, Márffy Ödön, Vilt Tibor ön­életrajza és önarcképe). 1946. 851 Az Európai Iskola Könyvtára füzetei 1—2. sz. Kiss Pál: Ember, élet, művészet (Tanulmány). 1946. 3—4. sz. Pán Imre: Bevezetés Európába. Tanulmány). 1946. 5—6. sz. Mezei Árpád: A paraszti létforma az Európai kultúrában. (Tanul­mány). 1946.

Next

/
Oldalképek
Tartalom