Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 9. szám - Száraz György: A tábornok XVIII. (életrajzi esszé)

séges a jobb összeköttetés megteremtése a katonai és helyi pártszervezetek kö­zött .. 1947 márciusában — a leleplezett összeesküvés következményeként — bu­kik Bartha. Utóda előbb Dinnyés Lajos, majd ősszel Veres Péter; valójában egyiküknek sincs beleszólása a hadsereg dolgaiba. Az ellenzék még követeli a politikamentes hadsereget, a koalíciós pártok tagtoborzással kísérleteznek a katonák között, a Kisgazdapárt katonapapokat akar „a lelkek gondozására”. De minden erőlködés hiábavaló: a döntő befolyás a kommunistáké. Júliusban, nyilván a közelgő választás miatt, a jobboldali pártok megkísér­lik, hogy az új katonai büntetőtörvénykönyvibe beiktassák a pontot, mely sze­rint „azt a katonát, aki szolgálatban vaigy szolgálati helyiségben pártpolitikai tevékenységet fejt ki, hat hónapig, súlyosabb esetben két évig terjedhető fegy- házzal kell büntetni”. Az MKP tiltakozik, a minisztertanács elveti a javaslatot. Pálffy maga is részt vesz a választási hadjáratban. 1947. augusztus 20-án cikke jelenik meg a Határőr című lapban: „Válasszátok azt a pártot, amelynek vezetői tekintélyre tettek szert az egész nép, barát és ellenség előtt, akik nem azzal szereztek hírt és nevet maguknak, hogy összeesküdtek a magyar demok­rácia ellen, a régi rendszer érdekében, és külföldre szöktek, hanem azzal, hogy leleplezték és felszámolták az összeesküvést, azzal, hogy emberfeletti munkával helyreállították közlekedésünket, felépítették vasútjainkat és hídjainkat, azzal, hogy erélyesen és bölcsen vezetik az országot egy jobb jövő felé ...” A válasz­táskor egyébként, szemben a 22 százalékos országos átlaggal, a határőrségnél az MKP kapja a szavazatok 61,8 százalékát. A feszültség egyre növekszik kelet és nyugat között; 1948 első felében napi­rendre kerül a hadsereg ütőképes erővé fejlesztése. Magyarország kölcsönös baráti és segítségnyújtási szerződésekkel kapcsolódik be a szocializmus védelmi rendszerébe. Pálffy készíti elő a magyar katonai javaslatoikat, részt vesz a moszkvai tárgyalásokon is. Márciustól ő a honvédség főfelügyelője. Ekkortájt még léteznek a koalíció többi pártjainak szervezetei is a had­seregen belül; de már az MKP-ihoz tartozik a tisztek 71,7, a tiszthelyettesek 80,2, a legénység 45,3 százaléka. A Politikai Bizottság utasítja az újjászervezett Katonai Bizottságot: dolgozza ki a hadsereg-pártirányítás új módszertanát. A javaslat: a hadsereg egységének érdekében fel kell oszlatni valamennyi párt honvédségi szervezeteit, ugyanakkor az egységes politikai-kulturális nevelés céljára nem pártjellegű „Kossuth-körök” szervezendők; az MKPdioz tartozó katonák ezután a területi pártszervezetekbe tömörülnek. A Politikai Bizottság, majd 1948 májusában a IV. katonai konferencia elfogadja a Katonai Bizottság javaslatát. A bizottságnak tagja ugyan Pálffy, nyilván egyet is ért a javaslattal; de ekkor már nem ő a Katonapolitikai Osztály és a határőrség parancsnoka. Az elnök viszont — Farkas Mihály. Rákosi érezhetően a határozat szellemében beszél júniusban, a két munkás­párt egyesülési kongresszusán: „Napirendre kell tűznünk a demokratikus nép­hadsereg kiépítését és korszerű felszerelését. Az új magyar hadseregből termé­szetesen ki kell irtani a régi hadsereg népellenes szellemét. A katonai kikép­zést az állampolgári neveléssel kell összekötni. A honvédséget a demokrácia iskolájává kell fejleszteni.” A határozat végleg megszüntette a többi párt befolyását a hadseregben, de természetszerűen csökkent a kommunisták irányító és szervező munkájának hatékonysága is. Az MDP Politikai Bizottsága már 1948. szeptemberében újabb döntést hoz a katonai pártszervezetek újjáalakításáról; valószínűleg az is közre­806

Next

/
Oldalképek
Tartalom