Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 9. szám - Varga Imre: Nem kár (vers)

VARGA IMRE

Nem kár

Mézes-szavú költőknek bátorításul

Minden rosszat visszatart magában ez a nép: jogos dühét, szitkait, igazát takargatja mint szégyenét.

Mézelt szavakkal, mázolt mondatokkal szól aki nevükben beszél.

Itt csak tavasz van, hajnalpír, aranyfény meg lengécske szél.

Az üröm s a maró méreg odabent marad.

Ömlenek bőven cukros dallamok s feledve Kufstein és Arad.

Rontja a gyomrot, marja a májat, rágja a szívet,

mit kimondani kell, elmondani kell, míg szólni van hited.

Törne csak téboly, időleges, e finomka csapatra, odabenn megromló igazát hogy világra fakassza.

Áradjon csak a maró nedv akár folyónyi magasan, amit szétdönt, elvisz, letarol, azért nem kár, ha odavan.

769