Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 1. szám - "Költészet és valóság" "Én lelkem mire csüggedsz el" című verséről Garai Gáborral Kabdebó Lóránt beszélget
megnézzem. Ezeket megpróbáltam már egybevetni, de inkább térben, mint időbeli mélységekben, nem is tudom, hogy miért, talán nem érkeztem még el ehhez az időszakhoz egyrészt, másrészt talán egyfajta szemérmességből, pedig sehol a világon másutt élni nem tudnék, mint Magyarországon. Bár Örményországban úgy éreztem, hogyha nem adatna meg itt Magyarországon élnem, akkor talán még ott igen. Nagyon sokban hasonlít a két ország sorsa. Igen. Hát épp ez a sors, mind a kettőé nem túl vonzó, szóval... De épp az, hogy ebből kiemelkedni akar, épp az, hogy Európához kiált. Igen, és túlélni és fennmaradni és létezni és életben maradni, igen, szóval ez, ez kétségtelen, de ettől függetlenül csak itt tudnék létezni, viszont olyan mély gyökerek felé ásni nehezen tudok, mert nagyon keverékfajta vagyok én, nagyon sokféle vérből — magyarból és nem magyarból — tevődtem össze. Magyartól, szlovákig, franciáig és indiánig mindenféle van bennem, hát hol kutassam én itt az őseimet, vagy mindegyik őst kutassam? Én nem tudok mindnek utána kutatni, és eddig nem is éreztem indíttatást rá, mégis azt hiszem, hogy a kontinuitás bennem megvan, a származás vegyességétől függetlenül, de azt hiszem egész Közép-Európában elég vegyes származásúak vagyunk, ettől függetlenül megvan bennem a kontinuitás a magyar kultúra régi figuráival és régi személyiségeivel, talán éppen erre vall ez a Szenczi Molnártól elindított vers is, talán ezt sikerül még jobban kibontanom, ha hátralevő életemben ez a lehetőség megadatik, akkor megpróbálok élni vele. Eddig inkább az egyéb kontinuitásokat kerestem, tehát pl. nagyon sokszor fordultam én bibliai, ószövetségi témákhoz, vagy görög mitológiai témákhoz, a mi mitológiánk éppen tisztázatlansága miatt is nem nagyon vonzott. De ez már, hogy a 16., 17. század, sőt a 18. század végének, a felvilágosodás korának néhány izgalmas momentuma, — ez bizony, mind olyan, amely elődnek mutatja magát, vagyis ahol elődöt lehet találni, ahol tanítókra lehet lelni. Talán még sikerül valamit tőlük megtanulnom és továbbadnom. f 65
