Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 8. szám - Szemtől szembe Péter János válaszol Kalmár Györgynek

Boldizsár Iván azt írta (a Kortársban, hogy akkoriban, 1946-ban, Magyar- országon az emberek nem tudták realizálni, nem voltak hajlandók tudo­másul venni azt, hogy elvesztette Magyarország, az ország, a háborút. Er­re is vonatkozott a béke-élőkészítés? Tehát a közvélemény előkészítésére? A közvélemény előkészítésével is foglalkoztunk állandóan, de az a gyanúm, hogy nem osaik a közvéleménnyel volt probléma, hanem az ország vezetőivel is, mindannyiunkkial volt probléma. Tulajdoniképpen nem voltunk kellően tu­datában annak, hogy milyen nagyarányú nemzetközi folyamatnak a része az a párizsi béketárgyalás, amelyre mi az anyagokat készítettük. Jtt tulajdonkép­pen a Kommunista Párttól kezdve, mindegyik, a magyar közéletben működő párt, abban a tudatban volt, hogy a párizsi tárgyalásokat arra kell felhasz­nálni, hogy a szomszéd országokkal az ország Ihatárait ,vagy közös megegye­zéssel, vagy pedig újaihb nemzetközi döntéssel módosítani kell. , Abban reménykedett akkor a magyar békedelegáció, hogy valamit a bécsi döntésekből meg tud menteni? Ebben reménykedett, legalábbis a delegációnak számos tagja. De a számos tag körébe belesorolom Gerő Ernőt is. Párizsban rendszeres megbeszélések folytak. Gerő Ernő, a Magyar Kommunista Párt megbízottja volt a békedelegáció­ban? Ügy van. A magyar békedélegáciát Gyöngyösi vezette. Gyöngyösi János, külügyminiszter, a Független Kisgazdapárt... A Kisgazdapártnak a képviselője volt akkor a kormányban. De a párizsi bé­ketárgyalásokat megelőzően Rákosi Mátyás is kint volt Párizsban, ,Nagy Fe­renccel együtt, mégpedig 1946. június 24-én. Nagy Ferenc miniszterelnökkel együtt. Ügy van. Mégpedig három-négy nagyon lényeges látogatás után ,voltak. Ez azt jelenti, hogy a magyar békedelegáció, a különböző koalíciós pártok képviselőiből állt össze? Ügy van, és a különböző koalíciós pártoknak a vezetői időnként meg is láto­gatták a béketárgy/alásdkat, vagy legalábbis a békedelegációt. Szakosíts Árpád is járt kint. Ezek a különböző pártok ugyanazt akarták elégni Párizsban? Vagy mind­egyik mást? Lényegében mindegyik ugyanazt szerette volna elérni, mondjuk a realitáso­kat másként mérték fel. Magyarország a maga bajaival, panaszaival, határproblémáival, a tria­noni szerződésre vonatkozó magyar állásponttal, meglehetősen elszigetel­ten állt az akkori világban. A Szovjetunió, gondolom, meglehetős gyanak­vással kezelhette az akkor kisgazdapárti vezetés alatt álló Magyarorszá­got, amely Hitler idején, ismerjük, hagy milyen szerepet játszott. És na­gyon könnyen lehet, ez már az én feltételezésem, hogy ha konkrét vitára került sor Románia és Magyarország, Csehszlovákia és Magyarország kö­zölt, területi vitákra, vagy a lakosságcserére gondolák, akkor ezekben a kérdésekben a Szovjetunió nem a Kisgazda vezetés alatt álló Magyaror­szág mellé állt. Én azt hiszem, hogy a probléma inkább úgy áll, hogy nem csak a Szovjetunió volt bizalmatlan azzal a magyar delegációval kapcsolatban, amelyik ott volt, hanem lényegében az amerikai és az angol is bizalmatlan volt vele szemben. 681

Next

/
Oldalképek
Tartalom