Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 5. szám - Oláh János: Föld-anya, Örülhetek, Buborék (versek)

Buborék

Ha van időm néha, kifekszem a napra, hadd süssön e léha viilág öregapja.

Nem gondolok semmit, üres szívvel várom, ami majd betelik velem e világon.

Más akartam lenni, de ez volt az ára, meg kellett fizetni mindenek dacára.

Pedig nem is kérte, követelte senki, nem jött rendőr érte tolvaját keresni.

Az egy igaz eszme bérencévé lennem, tudtam hogy lelhetne, s nem sikerült lennem.

Mert ezt se akartam, halbár a dicsőség méretlenül abban keresi meg hősét.

Lehet, hogy látszatra, mégis összetörték, s mégis hajbókolva szolgáljuk a törvényt.

Ügy kell a (bolondnak, vessen az magára, mindent eltipornak, kinek nincsen ára.

Amit szóvá tettem, bár ne tenném többet, maradjon meg bennem, várja ott a földet.