Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 4. szám - Hegedüs István: Múlató könyvetske (Verses életrajz, befejező rész)

Keresztül a Platzen kellett marsírozni, a ibüdösség miatt kellett dohányozni.

Majd két órányira, mit ember láthatott,

Nem szemlélt egyebet, tsak dögöt, halottat. Azt írják két részről ebben a tsatában

Elveszett mi népünk és frantzok számában H'uszonkilenczezer, nyoltzszáz ötvenhárom.

Az Alexandriát evvel bé is zárom.

Montovához gyerünk, magunk országában, 'bátrabb minden ember maga jószágában.

De még itt sem lészen maradandó helyünk, mert mind a farkasok, éjjel járunk-kelyünk,

A jövendölésem bé is tellyesedett,

A Frantia tovább, Béts felé kergetett.

GOITO helységét Poszton elmaradtam,

Tizenkét embernek Comándása voltam.

E helyen nem soká tartottam Pikvetet, az ördög előmbe frantzot hamar vetett.

Lóra, kiált Strása, rajtunk az ellenség, ellene állani már lehetetlenség.

Az ellenség közül egy Magyar kiugrat,

káromlott bennünket, kutya módra ugat. Tsúfolta, gyalázta Magyar nemzetünket,

Semminek tartotta a hadi népünket.

Mérges katonáim azon igyekeztek,

Noha reterálni már akkor megkezdték, Megfoghassák ötét, azon voltak rajta,

Majd megadják neki, mivel magyar fajta.

Egy majorság mellett elbújtunk előtte, amikoron ippen fegyverét töltötte.

Egynéhány az úton előtte megszaladt,

észben minket nem vett, tsakhamar elhaladt. Utána ugrattunk, őtet nyakon kaptuk,

Magunk se gondoltuk, mely könnyen elfogtuk. Hátra vittük őtet, még két pajtásával.

Tsendesen volt itt a káromló szájával,

Midőn tudakoztuk, hová való volna,

Mivelhogy Magyarul vélünk mindég szólna.

De Vinz Regementben azelőtt, hogy szolgált,

Már két esztendeje onnét eldesertált.

Egy katonám hától, észre sem vehettem, övéle magamat ki sem beszélhettem,

Ügy elvágta fejét, azt sem mondta, bakfing,

A földre leterült, szinte hasadt az ing.

Délután újonnan a tsata kezdődött

Az Ágyuk, mint menkő, hasonlóképp dörgött, Négy embert patrolba velem elküldöttek,

Ä mellyel igen jót velem tselekedtek.

Amerre vezettem a katonaságot,

Ellenség ott rabolt egy nagy uraságot.

334