Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 3. szám - Száraz György: A tábornok XII. (életrajzi esszé)

„A brit kormánynak nincs módjában a Ruhr-vidéki műveletekben részt venni.” A német bányászok sztrájkolnak, a szénszállítás csaknem teljesen leáll. A fran­ciák átlépik a Rajnát, megszállják a német ipartelepeket, áprilisban géppuska- tüzet nyitnak az ellenálló Krupp-gyári munkásokra. A Rajna-vidéken kommu­nista tüntetések, éhségzavargások, nácik és szocialisták verekednek a mün­cheni utcán. Adolf Hitler márciusban Berlinben próbálkozik a hatalomátvé­tellel, de most még kudarcot vall, éppúgy, mint novemberben, Münchenben. A kisantant államaiban is romlik a gazdasági helyzet, mind nagyobb szük­ség lenne a brit kölcsönökre. London most már nyíltan kijelenti: semmit sem várhatnak, amíg hozzá nem járulnak a magyar jóvátételi terhek csökkenté­séhez. Végre a belgrádi kisantant-konferencia megfelelő döntést hoz, s 1923 őszétől valamelyest normalizálódik a viszony a szomszéd államokkal. Szep­temberben Bethlen már Benessel tárgyal Genfben különböző vitás kérdések­ről, s ami a legfőbb: a magyar kölcsön dolgáról. November 30-án a Népszövet­ség pénzügyi bizottsága 250 millió aranykorona értékben állapítja meg a köl­csön összegét. Decemberben Nagy Emil igazságügyminiszter Prágában tárgyal állam­polgársági ügyekben; jellemző a nyilatkozat, amelyet 11-én ad a Prágai Ma­gyar Hírlapnak: „Benes külügyminiszter úrral való tárgyalásaim igen érde­kesek voltak, mert benne egy nagy tehetségű és nagyszerű vitatkozó talen­tummal bíró embert ismertem meg, és talán nem csalódom, ha azt állítom, hogy ő is átérzi annak szükségességét, hogy a csehszlovák republikának is elő­nyére válhat az, ha Magyarországgal teljesen rendezett viszonyokat létesít.” Bethlen éppen ekkortájt indul Párizsba, a Népszövetség tanácsának ülé­sére, amelynek napirendjén szerepel a magyar kölcsön ügye. A csehszlovák sajtóiroda 10-én így jelent a francia fővárosból: ott az a meggyőződés ural­kodik, hogy „Magyarország jelenlegi helyzetéért saját pénzügyi és gazdasági politikája a felelős. Az 1919 óta megismételt ama kijelentésekkel ellentétben, hogy a megcsonkított Magyarország nem életképes, a szakkörök úgy vélik, hogy Magyarország gazdaságilag nagyon is megállná a helyét. Azon a nézeten vannak, hogy Magyarország gazdasági újjáépítésének eredménye a szomszéd államokkal való békés együttműködéstől függ. Ezért azt kívánják, hogy miként Ausztria, úgy Magyarország is újólag kötelezze magát arra, hogy a szomszéd államok területi integritását tiszteletben tartja...” December 20-án a Népszövetség Tanácsa Párizsban jóváhagyta a magyar kölcsön dolgában történt megegyezést. 1924. március 14-én pedig aláírják a genfi jegyzőkönyvet: Magyarország — miután eddig 9542 millió aranykorona értéket fizetett pénzben vagy anyagi javakban — a még esedékes jóvátétel fi­zetésére húsz évi haladékot kap; cserébe azonban alá kell írni a trianoni ha­tárok elismeréséről szóló protokollt. Österreicher György 1924 júniusában megkapja az V. gimnáziumi osztály elvégzéséről szóló bizonyítványt. Benne: négy jeles: torna, német, történelem és egy új tantárgy, görögpótló irodalom — öt jó: hittan, magyar, természet­rajz, mennyiségtan és ekkor még külön tárgyként angol |nyelv-irodalom — két elégséges: változatlanul a latin, s hogy legyen valami a rajzoló geometria he­lyett: görögpótló rajz. Magaviseleté jó, de úgy látszik, a hanyagságról nem akar leszokni, külalak-jegye változatlanul tűrhető. Megint többet betegeskedik, mu­lasztott óráinak száma: 99. 1924 szeptemberében az új középiskolai törvény 258

Next

/
Oldalképek
Tartalom