Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 2. szám - Csorba Győző: Nem sejti, Agónia (versek)
Itt már fordult a földi rend neki left pontos (útiránya határozott tennivalója műLaszthatatlan dolgai1 melyek a szürke köznapok élőinek esetleg összevisszák mert ők szélrózsa-tengelyek közepeiből tetszésük szerint kelhetnek útra s ha az erre téves jöhet az arra vagy fordítva éppen s ellőbb-utóbb csak sikerül s nem kényszerülnek számo t adni percekről centiméterekről s ismételhetnek újrakezdhetik próbálkozásra megy nem vérre náluk De itt itt e dicsőséges szegénynél iítt már mindenből egy maradt csupán s fogy a sor és nincs többé változat és ez az iszonyú céltudatosság ez a nyílvessző-ívű lendület ez a tföláradó aszkéta-düh mely sürgeti a végkifejletet és miniden moccanást jármába' fog: a kívülről nézőt is földresújtja II. A kedves ősz a lombhuíllás a fű sárgulása a hervadó virágok a deres-ködös reggelek a hosszú éjszakák és arasznyi nappalok: a halál e szelídke hírhozói ó milyen jámbor játékok a hörgő torok a kihulló -haj a pohár vizet se bíró kéz a kergült nyelv semmihez se köthető bitang halandzsái s a végén a kilátott száj szemérmetlen ínymuitogatása s a hűtlen levegőbe kapdosó csámpuit metszőfogak botránya mellett
