Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 1. szám - Páskándi Géza: Mit ér a kecske, ha magyar? Egy népmonda feldolgozása - Paródiák II.
Ш. FELVONÁS (Gertrudis, udva/rhögy, Bánk, később Endre.) (Gertrudis farmernadrágot próbál egy udvarhölgy társaságában.) GERTRUDIS: Mit szólsz milyen? Hogy áll? UDVARHÖLGY (alig palástolt irigységgel): A márka jó. GERTRUDIS (saját tomporára célozva): No iés mi benne van? UDVARHÖLGY (kétértelműen): Jó firma az! (Jő Bánk, feldűltan, alig leplezi. Kardját háta mögé rejti.) UDVARHÖLGY: Jó, hogy jössz Bánk bán, legalább megmondod, az újmódi hogy áll úrnőnknek. Más mégis a férfiszem, ugye... BANK: De más ám! No kotródj, kotnyelessel UDVARHÖLGY: Jesszusom! E hang! Remélem tréfa? Mi nyers, arra mindig gusztusom vala. (Ezt fékre.) BÁNK: E hanghoz nemsokára társul egy rúgás, oda, hol agyad legszebb fészke van! (Tenyerével farára csap.) UDVARHÖLGY (hisz ifjú ő is, fel- nyerít, kéjjel): No ne! Illetve: na még! BÁNK (vérben forgó szemmel): Udvarhölgyek menjetek haza! UDVARHÖLGY (keresztet vet): No innen jó lesz tisztulni hamar! (Elsiet. Gertrudis, ki eddig mereven, rosszat sejtve állt, most megmozdul.) GERTRUDIS (utána): Ne hagyj itt! UDVARHÖLGY (visszafordul): Csak nem rontom el a randevútokat! (El) GERTRUDIS: Mi jó<t hoztál? (Próbál kedves lenni.) BÁNK (még mindig a háta mögött tartja a kardot, végig): Megölted jó juhász-apámat, anyámat is, hogy ne is említsem szép nejem, ki véled egykorú ifjú volt s nem él! Vagy halva él! Te bestia, megölted! GERTRUDIS: Én-e? Talán az ég! BÁNK: Az ég ily alacsony s bugyit visel? Nincs ez árvízben vesztes csak én! E lavórban az én lelkem ázik, mint bűzhödt tyúkszemek. S e vízből többé kint én nem leszek, habár apad minden évvel együtt! Halnod kell boszorkány! GERTRUDIS: Félj közeledni! Endre fejed veszi! BÁNK: Mert fejét te vetted el — csavarva. Egy ország szenved ruhásszekrényedért! Csak megvetésem tartja kardom tokban, merthogy nem átallsz kószálni az Ecserin, hogy léha, idegenajkú csikósokra kellő szoros kék gatyát keressél nő létedre meglett sóderodra, vén lotyó, ki süldőlányt utánoz! Csak megvetésem fogja kardom tokban, de nem sokáig! Imádkozz! GERTRUDIS: Segítség! Endreee! Segítsééég! (Bánk csak most veszi elő háta mögött tartott kardját, ledöfi. Gertrudis kinyúlt.) BÁNK (megnézi a farmermárkát): No persze Levi’s! (Levágja a bőrmárkát, zsebrevágja.) A bizonyíték nem árt. Vagy felvarrom — skalpnak saját bő gatyámra! 80
