Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1871 / 8-9. szám - BULGÁRIA NEMZETI ÜNNEPÉRE - Petár Alipiev: Öregember, Eső (versek, Utassy József műfordításai)
PETAR ALIPIEV Öregember Emlékezetén fáradtan átúszik egy fenséges-szép látomás: erős még, széles mellkasú, bozontos és izmos, az elképedt falubeliek előtt feje fölé tart egy vasalt szekeret. A kerekek forognak a magasban. Remeg a rúd és szép lassan meghajlik. Nyelik a nyálukat a sihederek, ő pedig egy diadalmas kört tesz... De jönnek, hívatlanul özönölnek lövészárkok, koporsók, esküvők és asszonyok, a valaha szeretettek, és mindezek igyekeznek elűzni az iménti látomást. Ám maradék erejét összegyűjti, hogy túladjon a múltba visszarántó emlékeken, és a szekér, a magasba varázsolt, eltűnik a ködök birodalmában. Eső Végigmossa a váratlan eső az arcod, lelkem a telkedbe tekint, és fogva tartod, mert ez a két balgának balga lélek kéz a kézben remegnek, amíg cseperészget, majd azután nagyon messzire szállnak, honnét vissza többé sosem találnak, mert elvették a világtól, amit elvettek, s a rég elvett nem ad se vigaszt, se kegyelmet... Utassy József fordításai 772
