Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1871 / 8-9. szám - Száraz György: A tábornok VI. (életrajzi esszé)
letik. 1912-ben költöznek Óbudára. Kétszobás lakásuk van a Lajos- és a mai Nagyszombat-utca sarkán, nem messze Oesterreidherék Cserepes-utcai otthonától. Persze, őrá nem vár „pénzügyi karrier”, a 20-as évek válság-időszakában B- listára kerül, elbocsátják az óbudai takarékpénztártól. Egy ideig amerikai rokonok segélyeiből élnek, végre a 3(Las évek elején egy kis nyomda vállalatnál les2 könyvelő. Középosztálybeli kisember, vallástalan — leányának sincsenek vallási élményei, csak egy-egy szédereste, rokonoknál —, s amolyan ^polgári” szociáldemokrata, kicsit „bécsies”, múlt századi módon. Évtizedeken át törzsvendége a Zsigihond-utca sarkán lévő Seiffert-kávéh áznak, ott olvassa délutánonként a német és magyar lapokat. Három szenvedélye van: a szivar, a kávé és a könyv. Könyvtára persze merőben más jellegű, mint Pálfrfy Zsigmondé: Ka- utsky, Bebel, Liebknecht, Bernstein németül, Garami, Jászi, a Népszava-könyv- kereskedés századeleji füzetei, osztrák regények, Zweig, Wassermann, Babits, Földi Mihállyal, Zilahyval, Körmendi Ferenccel keverve... A szélesebb család ugyancsak tipikus a maga módján: a múlit század nagy, kelet-nyugati irányú zsidó vándorlását tükrözi. Az apai nagyapa ungvári koes- máros, a túlélő feleség öregkori panaszai szerint „istentelen ember”: „négyszer is tnéflizte az edényeiket, négyszer kellett csupa újat venni...” Kisebbik fiúk ügyetlen, kétbalkezes kereskedő lesz, a Ikét lány Temesvárra megy férjhez, egymás után, a „mama” náluk hal meg, már „a nagy háború után”, 102 'éves korában. Az anyai nagyapa pékmester Komáromiban: első feleségétől öt, a másodiktól — aki húga volt a korán halt elsőnek — hat gyereke született. Az elsőszülött fiú még a századforduló előtt megy Amerikába, az ’építőiparban helyezkedik el, előbb kis- majd nagyvállalkozó, ő lesz a család „milliomosa”, s az apa halála után távolról is: a család feje. Segít, ha kell, pénzt küld, kivándoroltat, őrzi a tradíciókat: Hudson-parti „rezidenciájára” kívül kifli ’és császárzsömle díszeket faragtat egy faszobrásszal, a pék apa emlékére. A másodszülött is igazi „self-made-man”, maga erejéből lett ember: Berlinben telepszik le, előbb pezsgőügynök, aztán száll ótulajdonos. Német árja feleségével Hitler hatalomra jutása után hazatér Magyarországra — a fiai Amerikába mennek —, s itt hal meg, még a háború kitörése előtt. Az öcsök-faugok seregét már ők ketten emelik, taníttatják. Egyikük ezred- orvos az első háborúban, könyvet is ír a háborúk járványtanáról; amikor 1921- ben, a „kurzus” idején elütik a magántanári katedrától, megbántottan hagyja el az országot, és feleségével — antiszemita és magyargyűlölő bécsi zongora- gyáros leánya: van hát példa a családban a „romantikus” házaisságra! — Amerikába megy, ott csinál tudományos karriert. Egy másik öcs: építész. Ö is a 20-as években vándorol ki Amerikába, de képtelen igazán gyökeret verni: fiát itthon, Sárospatakon iskoláztatja — később atomfizikus lett — ő maga a családi krónika szerint boldogtalanul hal meg a megszokhatatlan Újvilágban ... Ez hát a harmadik világ, a legtávolabbi Pálffy György számára. Temesvártól Bécsiig és New-Yorktól Stocholmig szétszóródott, összetartó és széthúzó közösség. Szívós hagyománytisztelet és tiszteletlen megvetése az ősi tradícióknak; ortodox elzárkózás és friss nyitottság; bigott vallásosság és „botrányos” istentagadás; procc féliműveltség és mély intellektuális érdeklődés... Kétkezi munkásból lett tőkés vállalkozók és kopott nadrágú marxista kisihivatalnokoK, nagyvilági dámák és öreg „jiddische Mame”-k világa, az apák földjéről köny- nyedén elrugaszkodó erőseké és mindhalálig kötődő boldogtalanoké... 733
