Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 6. szám - Bálint Endre: Életrajzi törmelék XVIII.

nézegettem a minap és még mindig ibennem van „csengésük”, ami nagy szó, hiszen zenei inspirációra készülitek, de ha nem is így lenne, akkor is tisztán „leütött” billentyű hangjaiként rezonáltak bennem. Mindenesetre a „Bartók év” képzőművészeti meglepetésének érzem Mark dolgait, mert jól tudom, hogy sokan a területünk bűnözői közül, a kisajátítók és artistái közül a salto mortálék gátlástalanjai; amilyiük csak akad ezen az 1981-es jubileumon, azt mind elne­vezik Bart ók-izének, és még csak csodálkoznunk sem szabad, merít szerintem bűnös dolog a kampányszerű ünneplés, még akkor is az, ha én magam is ün­nepiek, márpedig ünnepiek, de ödairányítom ünnepi derűimet ez esetben az em­lített szitanyomatok irányába. — 1953 nyarán Anna Markot még Márkus An­nának hívták, és mikép Ország Lili és Bródy Vera, 6 is az Állami Bábszínház festőműhelyében dolgozott. Akkor még mindhárman festettek, és valami szá­momra ismeretlen ok miatt „adtak valamit” észrevételeimre, kritikáimra, ta­nácsaimra, amelyekkel éltem is, hiszen magam is hittem beleérző átélő képes­ségembe. Akkoriban Ország Lilinél szinte nap mint nap követhettem munkája menetét, de Márkus Annánál ritkábban. Bródy Vera nagyon hamar abba is hagyta a festést és tehetségét teljesen a Bábszínház fogta be és a mai napig is Párizsban ezen a területen dolgozik, úgy tudom komoly eredménnyel, de évente egyszer hazajár a Bábszínház számára megtervezni egy-egy darabot. Ország Lili meghalt fiatalon egy jelentékeny életművet hagyva maga után. Anna előbb Pi­linszky János felesége lett és rövid házassága után felesége lett Czitrom Gá­bornak, egy kivételesen nagyszerű embernek, aki mérnök volt és akinek komoly szerepe lehetett Márkus Anna művészi kibontakozásában. (Czitrom Gábor nagy­508

Next

/
Oldalképek
Tartalom