Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 4. szám - 300 ÉVES A BOLGÁR ÁLLAMISÁG - Jonka Najdenova: Pillantás a mai napra (Zergi Zsuzsa fordítása)
Föld, föld, Te fekete, Miért eszel, miért iszol, Hogyha nem laksz soha tele Sem ifjúval, sem öreggel!... Másnap az Antonivanovei víztároló úgy csillogott, mint a tükör, felborzolta a szél és messze mögöttünk maradt. Egy repülőgép meglengette a szárnyát és észak-nyugaton elnyelte az ég. Elvitte a barátunkat, akire mindig mint egy idegenbe vetődött új ruhás árva fiúra emlékszem. (Plusz 10/1977. május 10.) (Fordította: Zergi Zsuzsa) JONKA NAJDENOVA Pillantás a mai napra A magyar szépirodalom bulgáriai terjesztésének már hagyományai vannak. Ezt bizonyítja az a közel 150 könyv is, mely az eltelt 35 esztendő alatt, a népi hatalom éveiben fordításban megjelent. A magyar szépirodalom bulgáriai népszerűségében természetesen nem csak a lefordított művek mennyisége, hanem minősége is jelentős szerepet játszik. Különösen az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fordítanak a válogatás precízségére, az interpretáció sajátosságaira, s értékelik a fordított irodalom fejlődésének útját is. Nehezen találnánk jellegtelen írótól kiadott művet, szürke, felszínes fordítást. A magyar irodalom remekeit egyre nagyobb objektivitással, ii'odalmi hozzáértéssel kezeljük, felelősnek érezzük magunkat ezért a tevékenységért, mely „szellemi” hídként köti össze századok óta barátságban összefonódott népeinket. A szocializmus éveinek olvasóközönségét elsősorban a nagy magyar forradalmár-költők: Petőfi, Ady Endre és József Attila versei; Illés Béla harcos regényei, az Eg a Tisza, Kárpáti rapszódia, Honfoglalás; valamint a magyar klasszikusok legjelentősebb művei: Madách Ember tragédiája, Jókai Mórtól Az aranyember, A sárga rózsa és A kőszívű ember fiai, Mikszáth Kálmántól A Noszty fiú esete Tóth Marival, Szent Péter esernyője és A fekete város, Móricz Zsigmondiéi a Légy jó mindhalálig, Az Isten háta mögött és az Úri muri, Németh László Égető Észtere és sok más hasonló mű érdekli. A magyar művészeti értékekről Bulgáriában eddig kirajzolódott tiszta és gazdag kép készteti könyvkiadóinkat arra, hogy jobban odafigyeljenek a mai, modem művekre, a szomszédos irodalom legújabb tendenciáira. Csak az utóbbi években olyan művek jelentek meg nálunk mint Sarkadi Imrétől A gyáva, a Bolond és szörnyeteg, Örkény Istvántól a Macskajáték és a Tóték, Somogyi Tóth Sándortól a Gyermektükör, Illés Endre elbeszélései a Kettős kör című kötetben, Moldova Györgytől az Aki eltemette a halottakat, Sütő Andrástól az Anyám könnyű álmot ígér, a legfiatalabb írógeneráció elbeszéléseit tartalmazó Eső a szálfák levelén és a kortársak humorisztikus alkotásait tartalmazó Mindig van remény című gyűjtemény, és természetesen sok egyéb vers és elbeszélés jelent meg a különböző folyóiratokban és újságokban. A magyar szépirodalom bemutatásának ezt a tendenciáját elsősorban az a tény indokolja, hogy a kortárs írók fogékonyabbak mint a klasszikusok, karunk problémáit közvetlenebbül .vetik fed, aktuális, mindennapos kérdésekkel foglalkoznak. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy népeink nemcsak azonos szociális, de hasonló kulturális problémákat oldanak meg, közösen keresik a korszerű eszté355
