Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 4. szám - 300 ÉVES A BOLGÁR ÁLLAMISÁG - Juhász Péter: A bolgár-török kultúra hatása a magyarra (tanulmány)

A jövevényszavainkból az is kiderül, hogy a bolgár-törökök már távoli ázsiai hazájukban is műveltek földet. Ha később, csupán kaukázusi hazájukban ismerték volna meg a földművelést, akkor az e fogalmi körbe tartozó szavakat kaukázusi szomszédjainktól vették volna át. Ezt a felvetést megerősíti az is, hogy a magyar nyelv bolgár-török jövevényszavai között igen sok rendelkezik kifogástalan mongol párhuzammal. S bolgár-török jövevényszavaink mongol párhuzamait csakis úgy magyarázhatjuk, hogy azok ugyanúgy a bolgár-törökből származnak, mint a magyarban. Kétségtelen tehát, hogy a bolgár-török nép már a bolgár-török-mongöl együttélés idején, tehát a IV. sz. előtt, jelentős földművelő kultúrával rendelkezett.

Mindez tökéletes összhangban van a kínai forrásokkal és a minuszinszki medence régészeti leleteivel, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a bolgár-törökök ősei már az i. e. 2. évezred második felében, az úgynevezett andronovói kultúra korában intenzíven foglalkoztak földműveléssel.

A bolgár-törökök őshazájában, az Irtis és a Jenyiszej völgyében a települések és a temetkezési helyek vizsgálata egyaránt azt mutatja, hogy a folyók árterületein már az i. e. 2. évezred második felében foglalkozták földműveléssel. A cseljabinszki járásiban 5 sarló egyidejű öntésére alkalmas öntőformát találtak, amely ebből a korból maradt fenn. öt sarló egyidejű öntése mindennél ékesebben beszél e szerszám elterjedéséről és a bronzöntés fejlettségéről. A kínai források szerint a minuszinszki medencében az ogur-oguz törzseket egyesítő tmg-ldng törzsszövetség nyugati csoportja, az ogurság élt, amely 355 után délre terjeszkedett a Kazak steppén, s 463 táján érkezett a Meótisz vidékére. Mégsem akarjuk a minuszinszki medencében feltárt régészeti anyagot teljességében az ogurság hagyatékának tekinteni, mert az Ir- tis és a Jenyiszej vidékén sokféle nép fordult meg és olvadt össze az ogurökkal, régészeti leletanyaguk a leletekben nem egyszer keresztezi egymást, sőt gyakran teljesen összevegyül. Az akkori ogur törzsek anyagi és szellemi kultúrája fejlettségének színvonala azonban lényegesen nem különbözhetett az általuk lakott tájon kialakult általános színvonaltóL Munkánk során ezért azt a régészeti és történeti kutatásban kialakult gyakorlatot követjük, hogy az ogurok társadalmi és gazdasági fejlettségének megítéléséihez az általuk lakott terület általános színvonalát kifejező régészeti kultúrák adatait használjuk fel. Az i. e. 2. évezred második feléből ránk maradt agyagedények már mind laposfenekűek. Már bizonyára nem a tűz fölött álltak a tűzhely kövei közé szorítva, mint gömbölyű fenekű elődeik, hanem a tűzhelyen. A tűzhely ilyen mértékű tökéletesedése csakis a letelepült életmód eredménye lehetett. Ez pedig a földművelés szerepének növekedésével alakulhatott -ki. A nemzetség tekintélyes tagjainak sírja fölött hatalmas kurgánok tűnnek fel. Méretük arra vall, hogy nagyon előkelő személyeket temettek e roppant földhányások alá, hiszen a kurgánok megépítésén több száz embernek kellett dolgoznia. Ezek a kurgánok azt mutatják, hogy a bolgár-törökök őshazájában már a 2. évezred második feliében kialakult a törzsi arisztokrácia. A 2. évezred végén az anyagi kultúra új vonásai arra utalnak, hogy új törzsek jelentek meg Nyugat-Szitoériában.

Megváltozott az agyagedények, kések, tőrök alakja. A kapás földművelés mellett jelentős szerephez jutott a félnomád állattenyésztés, elsősorban a juhtenyésztés; a lakosság sokkal mozgékonyabb lett, s nem annyira nyugattal, mint inkább kelettel és délkelettel tartott fenn kapcsolatokat: Mandzsúria, Észak-iKína, Mongólia, a Baj- kál-vidék, a Bajkálon túli területek és Közép-Ázsia őslakosságával; a temetők és a sírok formája, sőt a temetkezési szokások is megváltoztak és megváltozott maga a lakosság is, testi felépítését tekintve Észak-Kína akkori lakosságával mutat bizonyos rokonságot. A bolgár-török törzsek ekkor olvadtak össze az Észak-Kínából az i. e. 1200 körül kiszorított sajátos kelet-ázsiai szűkarcú mongoloid vonásokat is őrző, de europeoid típusba tartozó ti (di) törzzsel. Ez a két eredetileg hasonló europeoid típus valamikor egy népes nagy nép két ága lehetett.

Ekkor indult meg a bolgár-törökök mongolizálódása. A bronzöntés tökéletesedése a leletek tanúsága szerint egyértelműen Eszak-Kína kohászati kultúrájának hatásával magyarázható. A gömbölyű fenekű edények elterjedésiéből arra következtethetünk, hogy a lakosság jelentős része áttért a nomád életmódra. Ez az áttérés azon327