Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 3. szám - Száraz György: A tábornok I. (életrajzi esszé)

hogy Pálffy György ártatlan volt mindabban, amivel vádolták; de nem tudom, ártatlan volt-e egyebekben, amikkel ott nem vádolták; s azt isem tudom: hős volt-e vagy csak áldozat. S ezt mind tudni kellett ahhoz, hogy eldönthessem: megkísérelhetem-« ennek a könyvnek iá megírását.

Megkísérlem. Talán sikerül, talán nem.

Még csak egyet: aki valamiféle szenzáció reményében veszi kezébe ezt a könyvet, csalódni fog. Nem szolgálok „csemegékkel”. Szándékosan kerültem a találkozást „pikáns sztorival” szolgálható egykori barátokkal és ellenségekkel;, nem kértem kutatási engedélyt zárt vagy félig zárt archívumokba, nem próbáltam vájkálni seniki lelkében; csak olyan forrásokat használtam, amelyekhez bárki hozzájuthat a könyvtárak olvasótermeiben. S ezen kívül természetesen Pálffy György leveleit, megmaradt relikviáit. Azt az anyagot, amit az 1949. július 5-ről 6-ra virradó éjiszaka vittek el lakásáról, s ahogy elvitték, úgy kapta vissza pár évvel később az özvegy: „Bele se néztek. Nyilván a kutyát sem érdekelte ott benn, mi van bennük, hisz tudhatták, semmit sem várthatnak belőlük ...”

Nem is volt abban a bugyorban semmi, csak egy emberi élet. És talán a feltámadás lehetősége. Ha ezt tudják, gondolom, megsemmisítik.

(Folytatjuk)

MÁJUS ELSEJEI DÍSZSZEMLE, 1949 (AZ [ELŐTÉRBEN GERÖ ERNŐ)

206