Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 3. szám - Száraz György: A tábornok I. (életrajzi esszé)

fönn tányérsapkák és csupasz tarkók váltakoznak: nyolc vádlott, kilenc sapka. S itt van hozzá a tudósító kommentárja: „A nyolc hitvány bérenc ott ült a fegyőrök között és hallgatta az ügyész szavait. A dolgozó nép vádolt... Mit éreztek, mit gondoltak? Nem nehéz eltalálni, hiszen a per feltárta nemcsak aljas bűneiket, hanem mélységesen züllött jellemüket is. Mit éreztek, ha egyáltalán érzésnek lehet nevezni ezeknek a szörnyetegéknek reflexiéit. Féltek!... Ezért nem tudta Raj к megőrizni ia tárgyalás alatt eddig annyira erőltetett nyugalmát, ezért pislogott sébesen a malaoképű Pál'fify, és ezért remegett minden ízében Justus... Rettegésükben benne van egy egész osztály rettegése, hogy kicsúszik ... kezükből a hatalom, zsebükből a profit... Itt ülnek a fegyőrök között. Vajon most kik ezek? Bűnüket megbánó emberek, vagy az ítélettől rettegő ,szerencsétlenek’ ? Nem: most is ellenségek... érzik a munkásosztály öklét suhanni fejük felett, de éppen ezért most még jobban gyűlölnek bennünket.”

Ez itt a Kis Üjság 1949. szeptember 14-i száma, fejlécén még ott a szöveg: A Független Kisgazda Párt központi lapja. Alatta ^hagyományos”, fantáziát csiklandó ,szalagcím: PÁLFFY GYÖRGY ERKÖLCSTELEN ÉLETE ... S a harmadik oldalon ott a béharaingozotit leleplezés: „ ... a Honvédség Házában jöttek össze a honvédelmi minisztérium dolgozói, hogy megvitassák Rajk László és hazaáruló bűntársai bűnügyét...” Az előadó idézett szavaiból megtudjuk, hogy „a vádirat nem tartalmazza az elvetemült gonosztevők összes bűneit, mert... például Pálffy... óráról órára csapta be a dolgozó népet, vágta zsebre az ezreket, amelyeket sajátkezű vallomásában így említ: ’A katona-politikai osztály bizalmas hiteléből lecsíptem magamnak a költekező életmódomhoz éppen szükséges pénzt...’ Majd így folytatódik a beszámoló: „Az összeesküvők el akarták szakítani országunkat a Szovjetuniótól. Ez a tervük azonban egyszer s mindenkorra meghiúsult, és a ragaszkodás, a hűség még fokozottabb lesz... nagy tanítónk, Sztálin iránt, mint eddig.” A szónok: Király Béla ezredes; a gyűlés elnöke pedig Sziklai Sándor ezredes, aki 1956. október 26-án tűzharcban esik el, pár nappal előbb, hogy Király Béla átveszi a karhatalom főparancsnokságát, annak a Tildy Zoltánnak ajánlására, akinek védelmét az 1944-es illegalitásban Pálffy György is biztosította. Tegyem még hozzá? Sziklai Sándor együtt harcolt Rajkkal Spanyolországban.

Ognyenovics Milán, a Rajk-per hatodrendű — és életben maradt vádlottja, aki 1948-ban a Magyarországi Délszlávok Szövetségének főtitkárhelyettese volt, évtizedek múltán így emlékezétt a Tájékoztató Iroda határozatának megjelenéséről: „Másnap Szőnyi Tibor, a pártközpont ,káderosztályának vezetője hívott, hogy jöjjek be hozzá. Szalai András volt nála... Arra igyekezték rábeszélni, hogy a Délszláv Szövetség foglaljon állást. Este a jugoszláv követségre hívtak... Mrázavios követnél volt Rab Antal és Bnankov Lázár (követségi tanácsos. Ök azt ajánlották, hogy a szövetség maradjon semleges az ideológiai vitában.”

Alig több mint egy évvel később együtt ült a vádlottak padján, „gyilkosok és kémek bandájában”, Szőnyivel, Szálaival és Bramkovval.

Előttem a Határőr 1949. június 4-i száma, tudósítással az országos politikai tiszti értekezletről. Pálffy ezen még megszólal, a nyári kiképzés feladatairól beszél. A 9. oldalon kép: „Farkas Mihály vezérezredes bajtárs Nógrádi Sándor és Pálffy György altábornagy bajtársakkal megérkezik az értekezletre.” Ugyanazon az oldalon, a másik hasábban: „A belügyminisztérium sajtóosztályának közleménye kémbanda letartóztatásáról. Az Államvédelmi Hatóság idegen hatalmak javára elkövetett kémkedés miatt őrizetbe vette Rajk Lászlót, dr. Sző202