Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 2. szám - Kunszabó Ferenc: Széchenyi István eszmerendszere VIII. "Kelet népe"

hatjuk ki hazaszeretetünket. Aki becsületes ember, az velünk tart! így foglalható össze röviden, kiélezve a Pesti Hírlap agitációja, miközben Kossuth legközelebbi barátainak, a radikalizmus legtekintélyesebb vezetőinek nyilatkozataiból is csak azokat a részeket közli, melyek az ő érveivel föltétlenül megegyeznek, s kihagyja azokat, melyek mérsékletre intenek vagy több oldalról címeznek. S emiatt több figyelmeztetés éri saját köréből is, Széchenyi viszont kikel a felújult módszer ellen, szédülésig ismételgetve, hogy a becsületet nem szabad belekeverni a pártharcokba! Hogy a sorok között gazembernek titulálni azt, akinek véleménye eltér a miénktől: a lehető legrosszabb taktika.

1843 elején Szatmár megye, az immár öt éve halott Kölcsey szűkebb pátriája reformjavaslatokat köröz az országban, az álláspontok egyeztetése céljából:

1. Az ősiség eltörlése.

2. A háteltörvény kiegészítése; telekkönyv, adósságkönyv, földhitel-intézet felállítása.

3. Mindennemű jobbágytföld kötelező, örök megváltása.

4. Kereskedelmi lehetőségeink javítása (vámkérdések); a céhek eltörlése, mindennemű egyedárusítás megszüntetése.

5. A bírhatási és hivatadviselési jog kiterjesztése.

6. Papok és nemesek adózása Mátyás 'király 1486. évi rendelete alapján.

7. Közművelődés.

8. Sajtószabadság.

9. A városi választójog kiterjesztése; a városok szavazatszámának növelése a diétán.

10. A polgári s büntetőtörvények modernizálása, esküdtszékek felállítása, a faggatópör megszüntetése, a vádpör behozatala.

11. A közigazgatás elválasztása a törvénykezéstől mind a megyékben, mind a városokban.

12. Népképvieslet.

Ez az a nevezetes 12 pont, amelyik már több helyen ellendül a Széchenyi által közvetlenül kivihetőnek tartott programtól, s amelyik majd a 48-as márciusi fiataloknak szolgál alapul.

A követválasztások szinte mindenütt vérrel járnak. Nagy Pál Sopron megyében nem jelölteti magát, mert mint kifejti, a légkör már nem alkalmas az alkotó mun- kálódásra. Bezerédj István párthíveit Szekszárdon a leitatott kisnemesek kiverik a gyűléstermekből. Kossuthot a Pest megyei ellenzék nem is indítja, hogy elkerüljék a véres botrányokat. Zalában olyan események közepette győz az ellenzék, hogy Deák Ferenc visszalép: vér árán nem vállalja a követséget... És a soronkövetkező diétára nézvést ez utóbbi a legsúlyosabb, mert Deákot már akkor a haza eszének tartották sokan, s bizony égető szükség lett volna az ő józanságára, megfontoltságára abban a helyzetben, mikor a követek legtöbbje felemás utasításokat hozott tarsolyában: egy haladó, egy reakciós javaslat, egymás mellett, egymásba kapcsolva. Igen, 1843-ban a hatalomnak ez a fő taktikai fogása: a haladást ellenezni már nem lehet, de össze- zagyválni még igen!

A királyi előadások különben minden eddiginél kedvezőbbek. Főbb pontjai:

— Az előző diétán kiküldött munkabizottságok javaslatainak megtárgyalása: büntetőtörvénykönyv, a katonák élelmezése, a Duna szabályozása.

— Törvény kell a megyegyűlések kicsapongásai ellen.

— A városok diétái jogainak növelése.

— A közlekedés javítása.

— A hiteltörvények továbbfejlesztése.

— Országos hitelbank felállítása.

Megállapíthatjuk egyrészt, hogy mekkora különbség van a szatmári tizenkét pont meg e javaslatok között; másrészt viszont láthatjuk az udvar engedékenységét (39-ben például még hallani sem akaratak magyar bankról). A szentesített törvények azonban még ehhez képest is gyengék. Négy 'témában léptek előre: a magyar nyelv jogainak további Kiterjesztése, a vallások közötti egyenlőség erősítése. A nem-nemesek bírhatási és hivatalviselési joga. A közmunkák jobbágyokra nehezedő terheinek csök168