Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1981 / 2. szám - Kunszabó Ferenc: Széchenyi István eszmerendszere VIII. "Kelet népe"

összefoglalás — s ez a szerkezet még arányaiban is megfelel a szerkesztés azon ősi aranyszabályainak, miket Széchenyi voltaképpen soha, egyetlen könyvében, cikkében vagy beszédében sem tudott követniI. Autobiographia. Ű, Kossuth, nem szereti az önéletrajzokat, s főleg nem az öimlengőn öndicsérőéket. Szerencsésebb lett volna, ha a nemes gróf mellőzi az ilyen részletékel. Az a baj, hogy Széchenyi kizárólagos vezérként akar szerepelni, ám ezzel a könyvével most valóban két szék között a pad alá esett. — Széchenyit ő azért tartja változatlanul a legnagyobb magyarnak, mert „ujjait a kornak üterére tévé, és megérté lüktetésit”. De ami a legfontosabb, sem későn, sem korán nem jött. Ez sikerének titka. S ugyanebből értjük meg, hogy nem ő ébresztette föl a nemzetet, hiszen éppen az éber közeg fogta, föl, fogadta be igéit. — Öt, Kossuthot meglepi, mikor a Kelet népében azt olvassa, hogy „szellemi alapokon emelkedik anyagi kiképzésünk, s nem viszont”. Tudniillik, a gróf eddig nem ezt állította és munkásságával nem ezt bizonyította; ebből is látszik, milyen nagy fordulatnak vagyunk tanúi Széchenyi életében. — Ezután ragyogó fogással él: többmindent idéz Széchenyitől, oldalakon át, de azzal, hogy ezeket már ne is említsük — s éppen így hívja föl a figyelmet a szövegösszefüggésből kiragadott mondatokra. Majd visszautasítja a vádat, hogy az ő hírlapírói működésének hátterében a francia forradalmi irány húzódna meg. S éppen Széchenyi idegeníti el a nemzetet és a kormányt egymástól, mégpedig azzal, hogy a magyarságot lázban lévőnek mondja. Ezzel a gróf mintegy felidézi a rémet, amitől pedig óvni akar bennünket.

II- Vád és védelem. Ugyanígy kísérteteket idéz föl Széchenyi, mikor azt mondja, hogy a Pesti Hírlap a főrendek ellen tör, s a kormány csakis ezért hagyja megjelenni. Holott az újság a fokozatos alkotmányos átalakítás híve, s általában kevesebbet akar, mint maga Széchenyi. Ennek bizonyítására 6, Kossuth is körvonalazza programját: Egyenlő alkotmányos jogok. Egyenlő terhek. Nem-nemesek bírhatási joga. Ösi.ség eltörlése. A jobbágyság megszüntetése kárpótlással. Egyenlő jogok a közhivatali előmenetelben. — Mindez kevesebb, mint amit Széchenyi akár a Kelet népében is meghirdet. Mi hát a köztük lévő ellentét alapja? Az, hogy a gróf a modernizálásokat a felsőbbség jóakaratától várja, s nem a nemzet követeléseitől. Márpedig a főrendeknek meg kell szökniük a nemzet határozottságát, mely a korszellemből következük. Abból a korszellemből, mely a Pesti Hírlapot is létrehozta. Igyekezzenek hót a főrendek a jóakarattal, hogy ne kerüljön sor a követelésre. — Ezután következnék a téma tárgyalásának fejezetei:

Programma. A Pesti Hírlap hiányait ő, Kossuth ismerte legjobban. A rendszeres kifejtésre- még nem volt idő, de a diéta nyitása előtt majd megtörténik. Azonban: ha a Pesti Hírlap oly rossz és rendszertelen, a gróf miért nem ír bele, hogy jobbá tegye? Ö meghívta Széchenyit munkatársnak, de az nem is válaszolt, ellenben már az első számoktól kezdve acsankodik. Ki akarja hát a megoszlást?

Szerkesztés—Népszerűség. Itt megint egy kitűnő módszer: A Kelet népe logikai összefüggéseiből kiemel részleteket, s azokat szembeállítja egymással. Majd a népszerűséget taglalja, s bár szóban szembehelyezkedik Széchenyivel, valójában ugyanazokat az elveket fejti ki. (Mást nem is tehet, hiszen ezeket nem Széchenyi találta ki, hanem sokévezredes közhelyek. Például: a népszerűség nem cél, hanem eszköz.)

Szív és ész. Fölösleges, céltalan és haszon nélkül való a grófnak az a szembeállítása, hogy értelem vagy érzelem — ami különben Széchenyi egyik fő filozófiai elve akarna lenni. Az. ember nem gép, tehát nem részenként, hanem egységében kell nézni, s az egészet „karbantartani”. S általában is, Kossuth a mechanika szabályai helyett jobban szereti a vegytan törvényeit, mert azok az alapvetőbbek, s alkalmasabbak az emberi, társadalmi viszonyok példázására. — De hibás a grófnak az az állítása is, hogy a francia érzelmi, az angol értelmi beállítottságú, hiszen hány ellenkező példa van. .. Ezek miatt tekinti ő- a gróf fenti axiómáját összekú&zált okoskodásnak, üres frázisnak.

Modor, Tactica, Agitatio. Neki, Kossuthnak tulajdonképpen nincs miért védekeznie- Széchenyi egyetért a lap elveivel, éppen csak a modorát támadja — egy felette modortalan könyvben. A kormánnyal szembeni agitáció szüksége — annak engedé163