Életünk, 1981 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1981 / 12. szám - Botár Attila: Szarvasok csillagánál (vers)
hideg meleg szavak emléke évek tobozok, havak hullanak bőrünkön érezzük hideg szemünkkel tudjuk holló felhők tartják a messzi csúcsot minket egyszeri átváltozás tart vétek és egyszeri példa hideg meleg szavak emléke de a karámot emlékezetből rakják s dőlnek a fák hogy karám legyen * egyszerre sok tavasz jön dörög az ég dörög a víz a zuhogónál inni voltunk s tükörképünkre lassan szállni öregember alakú felhőt tekintetünket eltakarni öregasszony alakú felhőt dörgött a víz az ég is dörgött ahogyan egybe mosódtak eltakart tekintetünkkel 'beborult tükreinktől az szomjasan eliramodtunk kilencen kilenc irányba * hóküszöb sötét van mint egy dobban valaki verd az éjszakát pattognak törnek dördülő hőhullámba vesznek még álmukban a fák egy árva gömb botladozik az égen sziklás felhőkhöz csöndül hangárnyéka vékony testvérke-sírás rezeg még oldalunkban mélyen belőtt nyü mélyre evődött álom * ha van kilenc irány az egyik, visszatér mester ha van kilenc irány áttör a kukoricáson ha van kilenc irány azt nyolc avatja bűnné 1021
