Életünk, 1980 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 1. szám - TANULMÁNY - Cushing, George F.: Ady és Krúdy

lis romantiamus”-! emleget;60 legfőképpen pedig Féja Géza. Féja Adyéhoz rendelte Krúdy nevét, és megállapította: Krúdy nagyon is tisztában volt vele, mit köszönhet a magyar irodalom Adynak. Lényeglátóain megjegyzi: amikor Krúdy Ady nőies kíváncsiságáról írt (és ehhez Féja hozzóféhette volna: Ady meg is vallotta magáról, hogy „asszonylélefk”, „äme feminine”), akkor őbenne is nagyon hasonló tulajdonságok voltak meg.61

Adyra mind életében, mind holtában sokkal hevesebben reagáltak a kritikusok, s mindez sokkal nagyobb nyilvánosság előtt zajlott. Végre is Ady annyira fontos alakja volt az irodalomnak, hogy nem lehetett elmenni mellette, figyelmen kívül hagyná. Ady élvezte is, hogy viták középpontjában áll. Dühödt, sistergő csatákat vívtak érte és ellene, ezt tanúsítja a vaskos Ady-bibliográfia (1972) is. Krúdy újraértékelésére viszont csak a második világháború óta történtek kísérletek. Műveit újra kiadták, és számottevő haladásról számolhatunk be a bibliográfiai anyag feldolgozásában is. Tóbiás Áron szerkesztésében 1964-ben megjelent egy szokatlan és evokatív kötet, a Krúdy világa, amely, akárcsak a tárgya, páratlan a maga nemében.

Talán az is jellemző, hogy kevés biográfia született e két alkotóról. Említésit kell tennünk Vezér Erzsébet két életrajzáról,62 valamint Király István mesteri analíziséről.63 Krúdyrófl az egyetlen — rövid terjedelmű — életrajzot Szabó Ede írta.64 Az utókorra marad, hogy e téren is pótolja a mulasztásokat, s jelei mutatkoznak, hogy erre csakugyan sor kerül.

A két szerző közti kapcsolatoknak itt olvasható vizsgálata szükségképpen kurta, s csupán a legfontosabb kérdések fölvázolására tesz kísérletet. Lábjegyzetként talán nem árt megemlíteni, hogy Krúdy és Ady egyaránt réme a fordítóknak — kivált a nyelvezetük miatt. A magyarral összehasonlítva az angol sokkal kevésbé hajlékony, és a jó Ady-fordítások hiányának, amit a magyarok oly sokszor szóváfesznek, nagyrészt az a merőben lingvisztikái korlát az oka, amit Ady stílusa állít. Krúdy látszólag könnyebben fordítható, de pl. Tábori Pál, A vörös postakocsi sikeres angolra ültetője, igen tekintélyesnek nevezte azokat a nehézségeket, melyekkel meg kellett birkóznia fordítás közben. Ez a gond is eljövendő nemzedékekre hárul. Igazán sajnálatos lenne, ha a modem magyar irodalom két legnagyobb újítóját nem sikerülne kiszabadítani nyelvi elszigeteltségükből.

Molnár Miklós fordítása

JEGYZETEK

1. Levél az Estnek, 1931. aug. 24. = KRÚDY Zsuzsa: Apám, Szindbád. Bp. 1975. 290. p.

2. A Krúdy Kálmán cslnytevései. = MIKSZÁTH Kálmán összes művei. 11. köt. Bp. 1959.

3. „Én írónak készültem: semmi másnak.” 50-ik karácsony. = Pesti Futár. 1928. dec. 25. Lásd még: KRÚDY Gyula: Vallomás. Bp. 1963. 165. p.

4. KATONA Béla: Krúdy Gyula pályakezdése. Bp. 1971. 72. p.

5. Vagyis az elterjedt legendával ellentétben a két szerző nem Nagyváradon (kötött Ismeretséget. Lásd HEGEDŰS Nándor: Ady Endre nagyváradi napjai. Bp. 1957., 111. KATONA Béla: i. m. 154—155. p.

6. „Ez a nyugtalan, zsldós, intelligens város sok mindent átformált bennem, amit a falu, Nagykároly, Zilah, Debrecen, tehát a falu, formált meg.” Önéletrajz. = Nyugat. 1919. jún. 1.

7. NAGY Endre: Várad—Pest—Párizs. Bp. 1958. 30. p.

8. 1947-ben posztumusz gyűjteményként e címmel jelentek meg Krúdynak 1925—26-ban írott cikkel.

9. A magyar Pimodán. = Nyugat. 1908. jan. 1.—febr. 16. Lásd ADY Endre publicisztikai írásai. 3. köt. Bp. 1977. 33—34. p.

10. Vö. A Szerelem eposzából: „Szent bor: asszony ellen talált drága méreg.”_

11. Vö. a Tóbiás Áron által közölt Interjúkkal. = Krúdy világa. Szerk. Tóbiás Áron. Bp. 1964. 525. p. s kk.

12. önéletrajz. = Az Érdekes Újság Dekameronja. 1913.

13. Krúdy levele Bellához, első feleségéhez. Idézi: TÓBIÁS Áron: i. m. 375. p.

14. Gyula KRÚDY: The Crimson Coach. Bp. 1967. 7—8. p.

15. Pl. a következő versekben: Fölszállott a páva, A Hadak Útja, ill. cikkekben: Jóslások Magyarországról. = Budapesti Napló. 1906. júl. 19., A robbanó ország. = Világ. 1910. dec. 25.

86